A Központi Hitelinformációs Rendszer (KHR) - régebbi nevén Bankközi Adós- és Hitelinformációs Rendszer (BAR) - egy olyan negatív adóslista, melyet a pénzintézetek közösen tartanak fenn, hogy kiszűrjék a megbízhatatlan adósokat, valamint azokat, akik csalást vagy bűncselekményt követnek el a pénzintézetek kárára. Ezen felül pedig egy információs rendszer, mely minden vállalkozásnak nyújtott hitel adatait 5 évig megőrzi. Ehhez a listához az összes pénzintézet hozzáfér, mivel mindegyikük alapvető érdeke, hogy hiteligénylésnél az összes szereplő státuszát megvizsgálják a KHR-ben.

Céges hitelek igénylésekor sok esetben nem csak magát a vállalkozást vizsgálják meg, hanem azt is, hogy annak tulajdonosai, mint természetes személyek, szerepelnek-e a KHR-ben. Ha igen, akkor az legtöbbször kizáró feltétel a vállalkozás hitelhez jutásában. A természetes személyeket nyilvántartó KHR-rel szemben, a vállalkozások számára nem létezik KHR (Központi Hitelinformációs Rendszer) listaaktív vagy passzív státusz, a hitelek nyilvántartásán kívül minden bejegyzés lezártnak tekintendő.

A természetes személyekkel ellentétben, akiknél a KHR-ben való részvétel hátrány, vállalkozások esetén a KHR egyik legfontosabb feladata, hogy a vállalkozások által felvett összes hitelt (hitelszerződést vagy hitel jellegű szerződést) tartalmazza – annak paramétereivel együtt, beleértve azt is, hogy történt-e 30 napot meghaladó fizetési késedelem. A jóváhagyott hiteleket a pénzintézetek rögzítik a KHR-ben, attól függetlenül, hogy volt-e fizetési késedelem vagy bármely más probléma. Minden vállalkozást az adószám, vállalkozás neve és székhelye által automatikusan generált törzsszám alapján tartják nyílván.

A KHR-ről a hitelszerződés megszűnését követően 5 év múlva kerül le automatikusan a feljegyzés. Ez a része a KHR-nek a vállalkozások számára nem negatív lista, hanem csak egy információs adatbázis.

A következő okok miatt kerülhet fel vállalkozása a KHR negatív részére:

I. Vállalkozói bankszámla sorban állások

Azok a vállalkozói bankszámlák kerülnek fel, amelyeknél egy hónapot meghaladó, 1 millió Ft-nál nagyobb összegű ki nem fizetett számlák állnak sorban, vagyis várnak kiegyenlítésre. Ha a követelés összege 1 millió Ft alá csökken, akkor az már nem számít sorban állásnak. A sorban állás a megszűnéstől számítva 5 évig látható a KHR-ben, annak részletes adataival együtt.

II. Készpénz-helyettesítő fizetési eszköz használatával való visszaélések

Manapság szinte mindegyik vállalkozói bankszámlához tartozik bankkártya vagy csekk. Azok a vállalkozások, akik a készpénz-helyettesítő eszközökkel visszaéltek vagy szerződést szegtek és a bank felmondta vagy felfüggesztette a szerződést, felkerülnek a KHR-re. Ennek ténye a felrögzítés dátumától számítva 5 évig látható a KHR-ben, az ok részletes megjelölésével. 

Jó tudni

• A bank különös alapossággal meg fogja vizsgálni, hogy vállalkozása miért szerepel a KHR nyilvántartásban, illetve fokozott figyelemmel fogja felmérni fizetőképességét.
• A bank különböző módon vizsgálja meg a hitelügylet szereplőit a KHR lista szempontjából.
• KHR státuszáról évente egyszer számlavezető bankjától díjmentes tájékoztatást kérhet. Ezt más néven ügyféltudakozványnak nevezik.

Tipp

Ha már most tudja, hogy hitelt szeretne felvenni bizonyos idő múlva, akkor érdemes bankjánál lekérni a KHR státuszát. Így nem érheti a hiteligénylésnél meglepetés és nem akkor kell majd kapkodva újraterveznie a szükséges teendőket vagy elszalasztani a hitel felvételét. Ezt azért javasoljuk, mert korábban nem minden esetben közölték az adott személlyel, hogy felkerült a KHR listára és sokan nem is tudtak róla, hogy szerepelnek a KHR listán, sokszor ez csak a hiteligénylésnél derült ki.

Jogszabályok

A Központi Hitelinformációs Rendszerrel kapcsolatos jogszabályok:

• 1996. évi CXII. törvény (Hpt.) a hitelintézetekről és a pénzügyi vállalkozásokról, amely meghatározza a Központi Hitelinformációs Rendszer üzemeltetésével és felhasználásával kapcsolatos szabályokat.
• 2001. évi CXX. törvény (Tpt.) a tőkepiacról, amely tartalmazza a KHR-el kapcsolatos adatkezelési szabályokat.
• 2007. évi CXXXVIII. törvény (Bszt.) a befektetési vállalkozásokról és az árutőzsdei szolgáltatókról, valamint az általuk végezhető tevékenységek szabályairól, amely tartalmazza a KHR-el kapcsolatos adatkezelési szabályokat.
• 361/2009 (XII. 30) kormányrendelete a körültekintő lakossági hitelezés feltételeiről és a hitelképesség vizsgálatáról, amely a hitelező által elért hitelinformációs rendszerből való lekérdezési kötelezettséget írja elő.