A biztonságos törlesztést keresed? – erre figyelj a kamatperiódus megválasztásakor!

money.hu
money.hu
Olvasási idő: 12 perc

A hitelek esetében az embernek komoly biztonságot jelent, ha előre tudja tervezni azokat a terheket, amelyeket a törlesztőrészlet megfizetése jelent majd a jövőben. Ebben nyújt komoly segítséget a megfelelő kamatperiódus megválasztása – az adott kamatperióduson belül a kölcsönünknek fix a kamata és a törlesztőrészlete is. Milyen kamatperiódussal vehetünk fel hitelt és mire kell figyelni a választáskor – erre adunk most tippeket.

A hitelfelvételnél az ember hajlamos arra, hogy az alapján válassza ki a kölcsönt, hogy annak a felvételkor mekkora a törlesztőrészlete. Ez teljesen érthető, hiszen ilyenkor azt vizsgáljuk, hogy mennyire terheli meg a pénztárcánkat az, ha elkezdjük visszafizetni a hitelt. Ugyanakkor a hitel egy közép-hosszú távú elköteleződés, ahol azzal is számolnunk kell, hogy a jövőben is fizetnünk kell a törlesztőrészletet. Ebben a tekintetben segítheti a tervezést, ha tudjuk, hogy kölcsönünk kamata és így törlesztőrészlete, a hitel futamideje alatt meddig nem változik. Ezt mutatja meg a kamatperiódus. Egy kamatperióduson belül nem változik egy hitelt kamata, így ezen időszak alatt mindig fix törlesztőrészlettel lehet számolni.

Kamatbázis és kamatfelár, a hitel összetevői

A bankok által folyósított hitel két részből tevődik össze. Az első a kamatbázis, a második a kamatfelár.

  • a kamatbázis lényegében az a költség, amibe a banknak belekerül az az összeg, amit hitel formájában a rendelkezésünkre bocsát. A kamatbázist Magyarországon a bankok a piaci kamatváltozásokat követő pénzpiaci kamatokhoz kötik. Ezt nevezik referenciakamatnak. Ezek egyrészt különböző futamidőre szóló bankközi kamatok lehetnek, amit az MNB által rendre közölt összefoglaló értékek (BUBOR, BIRS) jelenítenek meg. A furcsa nevek mögött lényegében azt kell érteni, hogy ez az a kamatszint, amelyen a bankok az adott pillanatban hajlandóak hitelt nyújtani egymásnak. A referenciakamatok másik részét a megfelelő időtartamú állampapír referenciahozamok adják – itt a fenti egyszerűsítéssel azt mérhetjük, hogy az államnak milyen kamaton hiteleznének a bankok. 
  • a kamatfelár a bank összes hitelhez kapcsolt költségének, az adott hitelügylet kockázatának árának és a bank hitelen nyert hasznának együttes mutatója. A kamatfelár azonban csak a jogszabályban és szerződésben meghatározott feltételek szerint változtatható. A hitel futamideje alatt ezen elemek közül egyedül a költségek változhatnak – a jogszabály lehetőséget ad arra, hogy a banki költségeket a mindenkori inflációval azonos mértékben megemelje. A kockázati költség és a hiteltől várt profit szintje ugyanakkor nem változtatható. A fentiek miatt a kamatfelárat a hitel teljes futamideje alatt fixnek lehet tekinteni.  

A fentiekből jól látszik, hogy az új hitelek esetében a bankok közötti verseny színtere a kamatfelár. A bankok ajánlataikat a mindenkori – s mindegyikükre jellemző – referenciakamatra rárakodó kamatfelár mértékének beállításával tudják leginkább elkülöníteni a többi szereplő ajánlatától. 

Ugyanakkor a már meglévő hitelek kamatváltozásának oka a referenciakamat változása lehet. A pénzpiaci kamatszintek alakulásától függően a referenciakamatok folyamatosan emelkednek és csökkennek. Ezt a kölcsönök kamata is követi. A kamatperiódus azt határozza meg, hogy ez milyen gyakran, milyen időtávban történhet meg. 

Milyen kamatperiódusok elérhetőek a piacon?

A hitelintézetek különböző kamatperiódusú kölcsönöket kínálnak, ám az ajánlott kamatperiódusok bankonként eltérőek lehetnek. Ez a hosszú futamidővel rendelkező lakáshiteleknél látszik a leginkább: van bank, amelyik nem kínál 15 évesnél hosszabb kamatperiódusú hitelt, máshol akár 20 éves időtartamra szerződhetünk végig fix törlesztést biztosító kamatperiódus mellett. Azt, hogy melyik bank, milyen kamatperiódusra, milyen kondíciókkal kínál hitelt a money.hu kalkulátorának megfelelő kamatperiódusra állításával tudod ellenőrizni.

A banki kínálatban jellemzően a következő kamatperiódusú kölcsönök találhatóak meg:

  • 3 hónapos
  • 6 hónapos
  • 12 havi
  • 3 éves
  • 5 éves
  • 10 éves
  • 15 éves
  • 20 éves kamatperiódus.

A 12 hónapon belüli kamatperiódussal rendelkező kölcsönöket változó kamatozású kölcsönnek nevezzük, hiszen esetükben legalább évente 1-4 alkalommal sor kerülhet kamat és törlesztőrészlet módosításra. 

A bankok emellett végig fix hiteleket is kínálhatnak. Ekkor a kölcsön kamata a hitel teles futamideje alatt változatlan marad, azaz induláskor biztosak lehetünk abban, hogy a visszafizetés éveiben mennyi lesz a törlesztőrészletünk. 

Korábban végig fix törlesztőrészlettel csak a rövid távú fogyasztási hitelek – jellemzően az áruhitelek – futottak, manapság már a személyi hitelek döntő része végig fix kamat mellett kerül kihelyezésre. A lakáshitel piacon is szép számmal találunk már végig fix hiteleket. 

Azt, hogy milyen kamatperiódust, esetleg végig fix kamatozású kölcsönt választunk, a mi döntésünk. 

A biztonság ára

A fentiekből következik, minél hosszabb időre (vagy a hitel teljes futamidejére) fixáljuk hitelünk kamatát, annál kevesebbszer módosulhat a kamat, mi, hitelfelvevők így egyre inkább kiszámíthatóbb és előre tervezhető hitelkonstrukciót kapunk. 

Ami az egyik oldalon biztonság, az a másik oldalon magasabb kockázat, hiszen azt könnyebben meg tudja mondani mindenki, hogy mi várható 3 hónap múlva, mint azt, hogy mi lesz a helyzet 20 év múlva. Épp ezért a bankok a hosszabb futamidőkre magasabb kockázati felárral számolnak, ezért a hosszan fix hitelek alapesetben drágábbak. (Vannak kivételek, erről később.) A hitelfelvevőnek kell eldöntenie, megéri-e neki ez a kamatkülönbség annak a biztonságáért, hogy kiszámíthatóbban tud tervezni a hitelével. 
Fontos! A hitel futamideje alatt nincs lehetőség arra, hogy a kiválasztott kamatperiódus módosításra kerüljön. Ha így akarunk tenni, akkor a hitelcseréhez kell folyamodnunk.

A szabályozó is véd minket

A Magyar Nemzeti Bank az ügyfelek védelmében kamatváltoztatási mutatót vezetett be, s meghatározta azt is, hogy a bankok csak ezen mutató alapján módosíthatják a legalább 3 éves futamidővel rendelkező hitelek esetében a hitelkamatot. Az is előírás lett, hogy a futamidő alatt ilyen hitelek esetében maximum 5 alkalommal van lehetősége a banknak kamatot módosítani. A  kamatváltoztatási útmutatóra ható tényezők egyike sem függ a bankoktól, tehát a kamatemelés lehetősége csak objektív okok miatt lehet indokolt. 

Fontos szabály, hogy az új kamatperiódusban alkalmazandó kamat vagy kamatfelár mértékét a kamatperiódus lejártát megelőző 120. napon érvényes mutató alapján kell megállapítani.

Az MNB a korábbi években egyértelműen a hosszan fix hitelek mellett tette le a voksát. Amikor bevezették a piacra a Minősített Fogyasztóbarát Lakáshitel (MFL) terméket, akkor még az ügyfelek döntő része 3 vagy 5 éves kamatperiódust választott – s ilyen MFL termékek is voltak. A későbbiekben ugyanakkor a jegybank az ügyfeleket minél inkább védő konstrukciók felé fordult, ma már minimum 10 évre kell fixálni a lakáshitelt, hogy az megfeleljen az ügyfelek által keresett MFL hitel kritériumainak. 

Ezért vesz fel majd’ mindenki hosszan fix hitelt – a JTM

Ennél is komolyabb nyomást gyakorol a piacra a hitelfék szabályozás, ezen belül a jövedelemarányos törlesztőrészlet mutató (JTM). A JTM meghatározza, hogy hitelfelvételkor a rendelkezésre álló jövedelmének mekkora részét fordíthatja maximum törlesztésre az adós. Minél rövidebb a kamatperiódus, annál kisebb lehet a jövedelem tartozásra fordított része. Ennek az az oka, hogy az MNB így akarja bebiztosítani, hogy a kamatperiódus változásakor az esetleg nagymértékben emelkedő hitelkamat miatt megugró törlesztőrészlet se okozzon megoldhatatlan feladatot a kölcsönigénylőnek. 

Ennek köszönhetően a változó kamatozású, vagy maximum 5 éves kamatperiódussal rendelkező hitelek esetében még a magas, 600 ezer forint feletti kereseteknek is csak 30 százaléka fodítható törlesztésre. Csoda-e, hogy az elmúlt években a piacon a minimum 10 éves kamatperiódussal rendelkező kölcsönök aratnak? Aligha. 

JTM-mutató

Havi nettó jövedelem Kamatperiódus hossza    
  0-5 év 5-10 év 10 éves vagy hosszabb
600 e ft. alatt 25% 35% 50%
600 e ft. felett 30% 40% 60%

Forrás: MNB, money.hu

Nőhet, csökkenhet is a kamat és a törlesztőrészlet

A korábbiakból egyértelmű, hogy minél gyakrabban változhat a kamat, annál kiszámíthatatlanabb a havi törlesztő részletek alakulása. Ugyanakkor a kamatváltozás nem feltétlenül negatív hatású, hiszen a kamatok csökkenhetnek is.

Ezt tapasztalhatták meg 2015. után a forintosított devizahitelesek. A Magyar Nemzeti Bank akkor épp kamatcsökkentési ciklusban kezdet, lényegében hónapról-hónapra csökkentette az alapkamatot. Ezt a pénzpiaci kamatok hamar átvették, s ezek a mutatók is csökkenésnek indultak.

Miután a forintosításkor a korábbi devizahiteleket a 3 havi BUBOR szintjéhez kötött változó kamatozású hitelre cserélték, ezekben a hónapokban az adósok azt tapasztalták meg, hogy a törlesztőrészletük negyedévről-negyedévre alacsonyabb lett. A 3 havi BUBOR a 2015. februári 2,1 százalékról 2018. nyarára 0,02 százalékra csökkent. 

Ennek pont az ellenkezőjét tapasztalhatták meg 2021. második félévétől a változó kamatozású hitellel bíró ügyfelek. Bár a bankok és az MNB is 3-4 éve folyamatosan figyelmeztetett, hogy a 0-ról csak felfelé mehetnek a kamatok, s ezért az ügyfeleknek, akik el akarják kerülni az újra emelkedő törlesztőrészleteket, érdemes lenne ezt a kamatmozgásra nagyon érzékeny terméket hosszan fix kamatozású hitelre cserélni, csak kevesen léptek. A 3 havi BUBOR szintje 2022. februárjára 4,48 százalékra emelkedett. A kormány ugyan a kamatstop intézkedéssel 2022. első 6 hónapjára ennek az emelkedésnek egy részétől védelmet biztosított ezeknek az ügyfeleknek, ám a havi törlesztőjük még így is számottevően magasabb, mint amit 2018-19-ben kellett havonta befizetni a hitel törlesztésére. 

Amikor a végig fix hitel olcsóbb lehet…

Egyébiránt 2021-22 fordulója egy másik alaptételre is rácáfolt. Annak köszönhetően, hogy Magyarországon nagyon magas lett az infláció, az MNB folyamatos kamatemelésre kényszerült. Ezek természetesen azonnal megjelentek a pénzpiaci kamatokban és – a forrásköltség emelkedése miatt – a banki új hitel ajánlatokban is. 

Azonban a piaci elemzők szerint az 5 százalék körüli éves átlagos pénzromlás nem sokáig marad velünk, az infláció 2023-ra visszatérhet az elfogadható 3 százalék körüli mértékre. Ez a várakozás alakítja a pénzpiaci kamatokat is. Ennek köszönhetően ma a bankközi piacon vagy az állampapír referenciahozamok esetében a rövid futamidejű 3-5 éves kamatok sokkal gyorsabban emelkedtek ezekben a hónapokban, mint a hosszú 10 vagy 20 éves lejáratoké. Tehát eljutottunk oda, hogy a 3 vagy 5 évre fixált hitelek referenciakamata jóval magasabb lett, mint a 20 éveseké. Így még a fent már említett bizonytalanság felárral együtt is olcsóbb kamaton kínálták a bankok 2022. február elején a 20 évre fixált hiteleket, mint a 3-5 évente változó kamatozásúakat. A 10 éves fix törlesztést biztosító, ám utána változó kamatozású hitelek kamatelőnye pedig a 2021. novemberi 30 százalékról 10 százalékra csökkent a 20 évig azonos kamatozással futó kölcsönökhöz képest. Most tehát jobban megéri a hosszan – akár 20 évre fix hiteleket választani.

…és ha fordul a kocka? Hitelcsere!

Persze, a kamatemelési ciklust kamatcsökkenés követhet. Ha az irányadó és így a pénzpiaci kamatok újra lejtőre kerülnek, akkor a referenciakamat változása miatt elvben azok járhatnak jól, akiknek a kamatperiódusa rövid, hiszen így nagyon hamar megérezhetik ennek jótékony hatását. Ennek ellenére nem igazán javasolt a változó kamatozású konstrukciók választása, hiszen a trend bármikor megtörhet, s ekkor is először a változó kamatozású hiteleknél érezhető ez meg.

Azoknak, akik hosszan fix hitelt vettek fel és azt látják, hogy a piaci kamatok jóval alacsonyabbak lettek, mint a felvételkori kamat, különösen érdemes egy hitelszakértővel egyeztetni, hogy mennyit nyerhetnénk akkor, ha lecserélnénk a hosszan fix biztonságot jelentő hitelünket. 

A számításba vett tételek között a fenn már taglalt JTM szabályozás lehetőség szűkítő érdemes azzal számolni, hogy a régi hitel kiváltásakor a bankok – hacsak nem a törlesztés utolsó évében vagyunk – a fennálló tartozás 1-2 százalékát elkérik tőlünk végtörlesztési díjként, illetve azt is, hogy az új hitel felvétele is járhat költségekkel (hitelbírálati díj, értékbecslés, közjegyzői díj). Ha a matek ennek ellenére akkora különbséget mutat, hogy megéri váltani, akkor lépjünk. A hosszan fix hitelek nem jelentik tehát azt, hogy bele kell nyugodnunk a magasabb kamatokba. A money.hu hitelkiváltás oldalán mindig a legjobb ajánlatokról tájékozódhatsz, s szakértőink is segítenek a folyamat levezénylésében. 

chatsimple