Teljesen át is rendezheti a bankszektor jelenlegi képét a devizahitelek forintosítása. Az egyik legnagyobb vesztes lehet az OTP, amely a hazai kisbefektetők kedvenc tőzsdei cége. Sok kis bank, na és persze a teljes takarékszektor viszont jól járhat, ha ezresével tudnak ügyfeleket elcsábítani a nagyoktól. Milyen lehet a hazai bankszektor a forintosítás után?

Nagy Márton jegybank igazgató szerint teljesen más képet festhet a bankszektor a devizahitelek forintosítása után. Szerinte többen kivonulhatnak, néhányan összeolvadhatnak. Csak 5-6 nagyobb maradhat a piacon a mostani sok kicsi helyett. A szervezetek költséghatékonyabbak lehetnek, így könnyebben elviselhetik azt a nyomást, amit a kormány most már közel négy éve nem enyhít.

Jön a forintosítás

Egy nagyobb bank, amelynek nagy devizahitel állománya is van, nagyon nehéz döntés előtt állhat. Ha piaci alapon valósul meg a forintosítás, ahogy azt Nagy Márton nyilatkozta, akkor olcsó forinthitelt kell kínálniuk az ügyfeleiknek, kiváltva a devizahiteleket. A piaci alapú forintosítás ugyanis azt jelenti, hogy minden pénzintézet kiválthatja minden devizahiteles kölcsönét. A bankoknak tehát bele kell mennie egy árversenybe, ha nem akarnak ügyfeleket veszíteni. Magyarul hasonlóan a 2011 végén bevezetett kedvezményes árfolymű végtörlesztési őrületnél, ha nem tetszik, amit a saját bankunk kínál, akkor pályázhatunk más bankoknál is olcsóbb forinthitel után - kérdés, hogy mekkora lesz a verseny és milyen forinthitelkamatokat kaphatnak az átlagos ügyfelek. Egy biztos: a BankRáció.hu ezeket a speciális hitelkiváltási hiteleket is feldolgozza, segítünk a legjobb konstrukció megtalálásában.


A kisebb bankok járnak jól

Azok a kisebb pénzintézetek léphetnek elsőként, amelyek nem rendelkeznek nagy devizahitel állománnyal és még a megfelelő tőkéjük is rendelkezésre áll. Beszállhatnak akár a lakástakarékok is, hiszen az áthidaló kölcsönök révén ezek az intéztek is részt vehetnek a versenyben ha a kiváltandó hitel lakáscélú. Helyzetbe kerülhet az átalakításon átesett takarékszektor is.


A nagyobb bankok dönthetnek a rossz és a még rosszabb között

Az OTP az egyik legjobban tőkésített hazai bank. Ez akár még esélyt is adhat a pénzintézetnek, hogy tovább növelje méretét, hiszen elméletben akár nagyobb arányban is csábíthat át ügyfeleket más bankoktól. Ezzel viszont az a probléma, hogy a többiek sem lesznek tétlenek. Legalább a saját jól fizető ügyfeleiket meg akarják majd tartani. Előre lehet tehát látni, hogy nem a nagyobb bankok között indul meg a verseny.


A devizahitelesek nagy része nem jó adós

Ügyféloldalról nézve is szomorú lehet a kép. A kiváltságosokért kapkodhatnak a hitelintézetek, míg a bajban lévő adósok kénytelenek lesznek elfogadni saját bankjuk ajánlatát. Az szinte viszont biztos, hogy a jó hitelért harcolni kell. A kis bankok kapacitása nem végtelen. Az ügyintézők és a fiókok könnyen leterheltek lehetnek. Érdemes tehát minél előbb elkezdeni majd az ügyintézést.

Úgy gondoljuk, hogy semmiképp sem érdemes a devizahitelek elszámolása és a sokak által várt törlesztőrészlet csökkentés miatt megállni a devizahitelünk törlesztésével. Ugyanis meglévő hiteleknél teljesen mindegy, hogy kapunk-e majd vissza pénzt és mennyit, azokat folyamatosan (szaknyelven: szerződészerűen) kell havonta törlesztenünk, hiszen ezek élő szerződések. Ha nem fizetjük 3 hónapig a törlesztőket, akkor akár a negatív KHR (régebbi nevén BÁR) listára is felkerülhetünk (azaz egyik bank sem ad majd nekünk hitelt) és felmondhatják a mostani hitelszerződésünket is. Ez ellen nem véd a kormány intézkedése és minél inkább azt látják majd a bankok a várható forintosításnál, hogy nem fizetjük rendesen a törlesztőket (kvázi megbízhatatlan adósok vagyunk), annál kevésbé fognak értünk harcolni alacsony kamatokkal.


Az ügyfeleknek azt ajánljuk, hogy akár oldalunkon minél hamarabb kezdjék majd meg a megfelelő bank kiválasztását és a hitelkiváltást. Hiszen egy jó hitellel akár százezreket is spórolhat a hátralévő futamidő alatt.

A bankszektror átalakulása pedig nagyban függ majd a fenti folyamatoktól. Vagyis, hogy mennyi ügyfelet tudnak elszívni a kis bankok és a takarékok. Mennyire indítja be ez a versenyt a nagyobb bankok között. A devizahitelesek mekkora része rossz adós, tehát nem hitelképes. Ezek a kérdések dönthetik el, hogy a devizahitelek rendezése mennyire rajzolja át a bankszektor képét. Ha valóban többen távoznak a piacról, az biztos nem kedvez az ügyfeleknek, hiszen kevesebb szereplővel biztosan nem lehet versenyzőbb a piac.