Utolsó bére harmadából próbál majd megélni a jövő nyugdíjasa

Nagy László Nándor
Nagy László Nándor
Olvasási idő: 6 perc

Miközben elvben a harmincasok érzik, hogy itt az ideje gondolkodni a nyugdíjas évekről, az öngondoskodni kezdők arányában nem látszik szignifikáns emelkedés az életkor előrehaladtával. Mindez azért lehet problémás, mert az elöregedés és ennek következtében az eltartandók számának drasztikus növekedése miatt az utolsó bérünk 30 százalékát kapják majd kézhez első nyugdíjként a 2040 körül nyugdíjba vonulók, míg jelenleg az utolsó bér közel 60 százaléka az első nyugdíj. Tíz aktív dolgozónak 7 nyugdíjast kell majd eltartania a gyermekeik mellett...

A 30 év feletti magyar lakosság szerint ehhez a harmadik X betöltése után már változtatni kell az addigi életvitelen, és leginkább biztonságos döntésekre, valamint spórolásra van szükség, hogy elejét lehessen venni az időskori aggodalmaknak – derült ki az OTP Nyugdíjpénztár kutatásából. A felmérésben a pénztár arról érdeklődött, hogy miben változtattak az életvitelükön az emberek a harmincadik életév betöltése után.

Vége a csikó éveknek

A válaszadók 37 százaléka saját bevallása szerint a felnőttkor előrehaladtával igyekszik biztonságos döntéseket hozni, míg 32 százalékuk nagyobb figyelmet szentel az anyagi biztonságra és a spórolásra. Az említett korosztály közel egyharmada már fontosabbnak tartja a családjával töltött időt, 29 százalékuk pedig kevesebbet jár el bulizni.

Nem a bulik kárára takarítunk meg

A pénztár a közvetlen nyugdíj előtt állóknál, illetve a nyugdíjasoknál is érdeklődött. Az érintettek visszaigazolták a „fiatalok” azon véleményét, hogy jó (lett volna) már a harmincas évek alatt odafigyelni az időskori biztonság megteremtésére, s megfontoltabb döntéseket hozni a jövőt illetően. Ugyanakkor

a szép korúak szerint az öngondoskodás nem jár akkora lemondással, mint amit a mai, középkorúak gondolnak: csupán 22 százalékuk állította, hogy 30 éves kora óta kevesebbet járt el bulizni, mint azelőtt.

Négyszázezer nyugdíjbiztosítás

 Ettől függetlenül ugyanakkor érdemes minél hamarabb gondolni a jövőre, és figyelmet fordítani az öngondoskodásra, hogy a nyugdíjas évek ne aggodalmakat hozzanak magukkal, hanem a jól megérdemelt kikapcsolódást. E tekintetben jó hír, hogy

a Magyar Biztosítók Szövetségének (Mabisz) összesítése szerint a nyugdíjbiztosítási szerződések száma az idén már átlépi a négyszázezres küszöböt.

Nagy nevek mögöttünk

Ugyanakkor a másik oldalon maga a szövetség hűti le a vérmesebb reményeket, amikor a biztosításszakma európai szervezetének, az Insurance Europe idei, 16 ország 16 ezer lakójára kiterjedő kutatását idézi: eszerint

a magyarok 48 százalékának nincs semmilyen kiegészítő nyugdíjmegtakarítása, ami jóval magasabb a 38 százalékos átlagnál.

Miközben ijesztő a különbség ahhoz képest, hogy a svédek 10, a dánok 17 és a norvégok 19 százaléka nem takarékoskodik csak időskorára, a magyarok öngondoskodási kedve olyan országoknál jobb, mint Portugália (49%), Görögország (52). Olaszország (55%), Franciaország (56%), Spanyolország (57%) vagy Finnország, ahol a megkérdezettek 60 százalékának nem volt a mintafelvételkor semmilyen időskori előtakarékossága.

A nők tovább élnek, de kevésbé tudnak félretenni az időskorra

Az kevésbé meglepő, hogy a gyermeknevelés miatt jellemzően kisebb jövedelemmel és vagyonnal rendelkező nők esetében magasabb a nyugdíjmegtakarítással nem bírók aránya (42%), miközben a férfiaknak mindössze alig több, mint harmada (34%) védtelen. Persze, ez annak fényében érdekes, hogy a mortalitási adatok szerint a hölgyek átlagosan 5 évvel hosszabb várható átlagos élettartammal bírnak.

Annyira nem ijedtünk meg, hogy öngondoskodni kezdjünk

Az viszont igencsak elgondolkodtató, hogy az európai felmérés cseppet sem igazolja az OTP kutatásának eredményét. Nincs ugyanis szignifikáns különbség az öngondoskodási hajlandóság tekintetében életkor alapján. Miközben a 18-35 évesek között 40 százalék a nyugdíjcélra nem takarékoskodók és 60 százalék a valamennyit félretevők aránya, a 36-50 éves korosztályban nem nő olyan látványosan az öngondoskodásba kezdők aránya, mint azt gondolnánk. Ebbe az életkori sávban lévők 64 százaléka jelezte, hogy elkezdi vagy folytatja a takarékoskodást a nyugdíjas évekre. S talán még meglepőbb, hogy a nyugdíj küszöbén állók körében pedig még nő is az előtakarékosságot elutasítók aránya: 37 százalék gondolkodik úgy, hogy ha már eddig nem lépett, a hátralévő néhány év már aligha lesz elég arra, hogy megfelelő mértékű tartalékot gyűjtsön össze, így azután bele sem kezd az öngondoskodásba.

Mindez európai és hazai szinten is komoly gondokat okozhat majd, hiszen a kontinensen általános az elöregedés. Az egyre több nyugdíjas kort elérő ember egyre tovább él, miközben szemmel láthatóan egyre kevesebben tesznek félre az öregkorra.

A pozitív scenárió

Persze, gondolkodhatunk úgy is, hogy az Insurance Europe adatai azt mutatják, hogy a fiatal generáció megértette az idők szavát és szülei gondterhelt arcát látva, már az első keresettől elkezd 60 százalékuk takarékoskodni.

Tíz aktívnak 7 nyugdíjast kell eltartania

Itthon az emberek háromnegyede szerint az állam feladata a tisztességes időskor biztosítása. Nagy kérdés, hogy ezt miként tudja majd megoldani az állam, amely csak a befizetésekből tud nyugdíjat osztani. Márpedig az elöregedés velejárója, hogy egyre kevesebb aktív korú, járulékfizető ember él majd hazánkban, akiknek pénzéből egyre több, szerencsére köztünk lévő idős számára kell a kigazdálkodni a nyugdíjat. A különböző számítások szerint

2030-ra a magyar lakosság 23,6 százaléka lesz 65 év feletti, 2041-re 2,39 millió honfitársunk lehet majd nyugdíjas, ami 28 százalékos arányt jelent majd, míg 2060 a magyar népesség harmada 65 év feletti lesz.

Míg 2015-ben 100 aktív korú polgárra 29 nyugdíjas jutott, 2060-ban már 57-69 között lesz a számuk. Ne feledjük: az aktívaknak ugyanekkor a gyermekeiket is el kell látniuk…

A nyugdíj alig lesz elég

… és emellett a szülőket is. Merthogy az egyre szélesedő idős tömegnek köszönhetően az utolsó kézhez kapott fizetés és az első nyugdíj aránya drámaian le fog romlani. Míg 2017-ben egy nyugdíjba menő azzal számolhatott, hogy első nyugdíja az utolsó keresetének kétharmada lesz (amivel jobb helyzetben voltunk, mint az 57-58 százalékos európai átlag), addig a 2041-ben nyugdíjba vonulóknak az utolsó fizetésük 30 százalékát teszi majd ki az első nyugdíj összege.

Ezért kell tehát a kezdetektől takarékoskodni. Mert ekkor minden ma félretett forintra égetően szükségünk lesz nyugdíjasként.

Fotó: Getty Images

Kérj ingyenes kapcsolatfelvételt befektetési szakértőinktől!

Add meg adataidat, és ingyenes segítséget kapsz megtakarításaidhoz! A money.hu partnere, az Equilor elismert befektetési szakértője fog hívni téged.

Hogyan segít neked az Equilor szakértője?

  • megválaszolja a kérdéseidet
  • tájékoztat a piacon elérhető aktuális befektetésekről
  • bemutatja az infláció feletti hozamokat kínáló lehetőségeket
Kis türelmedet kérjük.
Ne hagyd el addig az oldalt!
Elérhetőséged úton van felénk.
Szakértőnk megkapta a felkérésed.
Hamarosan felveszi veled a kapcsolatot, hogy segíthessen.
Nem kaptuk meg az elérhetőséged.
Kérlek próbáld újra.