A pénzügyek kezelésével nem születünk együtt. Az első minta a család, ahol általában nem beszélünk pénzügyekről és nem vezetnek erre rá szüleink. Aztán felnőttként - vagy már a diákéveinkben is - rákényszerülünk arra, hogy beosszuk a havi jövedelmünket, netán takarékoskodjunk, gyűjtögessünk is a távolabbi céljainkra. Könnyen követhető tanácsokkal segítünk, hogy megtudd, hova megy el a pénzed, hogyan oszd be jobban és legfőképp hogyan hozz ki minél többet belőle.

 

A pénzügyi tudatosságot minél korábban el kell sajátítani. Mi úgy gondoljuk, hogy ezt a szülők feladata lenne elmagyarázni, példával szolgálni még az iskolás éveinkben. Ekkor már a legtöbben valamennyi zsebpénzt kaptunk vagy nyári munkából, netán a locsolkodásból már volt a fiúknak egy kis pénze. Kell, hogy már fiatalon lássuk, a dolgoknak igenis ára van, nem kaphatunk meg mindent, mivel hamar elfogyna a pénzünk. Ugyanezt már diákkorunkban érezhettük a zsebpénzzel is, ha hétfőn elköltöttük édességre, akkor a hétvégén már nem tudtunk belőle fagyizni, vagy moziba menni.

Felnőttkorban is hasonló a felállás, csak itt már sokkal több a felelősségünk, hiszen a számlákat be kell fizetni, a lakáshitelünket törleszteni és az egész családnak ennivalót kell venni, egészségügyi vagy váratlan dolgokra is félre kell tenni, tehát sokkal több mindenre kell gondolni. Ugyanakkor az alapelv ugyanaz, abból tudunk félretenni, amit megkeresünk, tehát első lépésben tudni kell, hogy milyen bevételeink vannak és mire mennyit költünk el, azt hogyan tudnánk optimalizálni (mire szórunk el feleslegesen sok pénzt). Általában az emberek nem szeretnek pénzügyekről beszélni vagy pénzügyi döntéseket hozni, pedig minden nap többször is hozunk ilyet, amikor eldöntjük, hogy kitől vásárolunk mit és mennyiért. Pár hét alatt képbe kerülhetünk, hogy mire megy el a pénzünk.

 

Háztartási költségvetés készítése

 

A legelső lépés egy háztartási költségvetés készítése. A Magyar Nemzeti Bank költségszámító programját használhatjuk kiindulásképp. A program végigvezet azokon a bevételeken és kiadásokon, melyek egy háztartásban előfordulhatnak és a végén láthatjuk, hogy áll az egyenlegünk (remélhetőleg marad valami a hónap végére). Kiindulásképp ez jó, de sokkal hasznosabb, ha legalább 3-4 hétig naponta tételesen vezetjük, hogy mire és mennyit költöttünk el. Elsőre erőltetettnek tűnik és egyébként is ki akarja írogatni, meg nap végén visszaemlékezni, előszedni a blokkokat, hogy kávéra 300 forintot költött, meg ebédre egy ezrest?

Amikor valaki életében először tölt ki ilyet, nagyon meglepődik, mert könnyen rádöbbenhet, hogy pénze jelentős részét szinte észrevétlenül költi el olyan dolgokra, amik utólag feleslegesnek tűnnek. Csak gyors példaként - ha minden reggel munkába menet veszünk egy energiaitalt/üdítőt és egy szelet csokit és még napközben egy kávét, akkor ez a napi legalább 500 forintos költés, havonta 11.000 forint (22 munkanappal számolva) és évente már 132 ezer forint, átlagosan 3 heti munkabérünk. Gondoltad volna, hogy több hétig dolgozol csak ezekért az apróságokért?

 

Tudatossá akkor kezdünk válni, ha a háztartási (és egyben a saját) pénzügyeinket átlátjuk, és akár fejből is nagyjából meg tudjuk mondani, hogy milyen típusú kiadásra mennyi pénz megy el havonta. Ez azonban még csak a kezdet, hiszen még csak felmértük a pénzügyi helyzetünket, de nem változtattunk semmit. Valódi tudatosságról akkor beszélhetünk, ha a családi költségvetésbe aktívan be is avatkozunk, azaz:

 

  • megszabadulunk a valójában szükségtelen kiadásoktól,
  • a szükséges kiadások közül ahol lehet, olcsóbb termékeket vagy szolgáltatásokat veszünk igénybe, természetesen az olcsóbb termékekért vagy szolgáltatásért kapott minőséget is figyelembe véve
  • a hó végén megmaradó pénzt pedig befektetjük.

 

1. Szabadulj meg a szükségtelen kiadásoktól!

 

A költségvetés alapján már 2 hét múlva láthatod, hogy mire mennyit költesz, és mik azok a dolgok, amikre nincs is igazán szükséged. Volt már olyan, hogy valamit megláttál, amire nem is volt szükséged, de erre nem gondoltál akkor, hanem megvetted, mert úgy megtetszett vagy megkívántad? Sok ilyen eshet meg velünk, mert az üzletek is erre ösztökélnek.

Ha élelmiszert vásárolsz, akkor rengeteg trükk van (a legtöbb tudatalatti), hogy több legyen a kosárérték, vagyis, hogy többet költs. Például a sor végére mindig akciós, csak most csak itt és le ne maradj róla termékeket raknak ki, az összes gyártó azt akarja, hogy a nagyobb kiszerelést vedd meg, mert az jobban megéri. Néha átrendezik a boltot, hogy nehogy már olyan hamar megtalálj mindent, és miközben a sorok között bóklászol, még megveszel ezt-azt, amit egyébként nem vettél volna meg. A kasszák melletti (ezt benzinkutak is nagy sikerrel alkalmazzák) üdítők és csokik sem véletlenül vannak ott és a gyerekeknek szánt nyalókák, cukrok is direkt vannak a legalsó polcokon, amiket még ők is elérnek.

Fontos, hogy mindig írjunk listát azokról, amiket venni akarunk és amikre valóban szükségünk van, ezen felül semmi mást ne vegyünk! Soha ne menjünk el éhesen vásárolni, mert ilyenkor sok olyat megveszünk, amire egyébként nincsen szükségünk.

Ha drágább dologról van szó, például egy új cipőről vagy tabletről, akkor csak azért mert akciós, vagy mert 0%-os THM-ű hitellel kínálják, ne rohanjunk be megvásárolni, hanem vegyünk erőt magunkon és határozzuk el, hogy majd 1 hónap múlva vesszük meg a kiszemelt tárgyat. A legtöbb esetben már nem is fogunk rá emlékezni, hogy mit akartunk venni vagy már nem is lesz olyan fontos – ez tipikus jele annak, hogy ez csak impulzusvásárlás lett volna, vagyis egy tejesen szükségetlen dolog megvétele, mert akkor és ott jó ötletnek tűnt.

Mi a BankRációnál már szinte mindent az internetről rendelünk meg, mert egyrészt sok időt megspórolunk, sokkal kevésbé vagyunk kitéve a felesleges vásárlásoknak és általában olcsóbb is megrendelni online, mint a plázában megvenni.

 

Emellett gondoljunk azokra a kiadásokra is, melyek a háztartási költségek közötti vizsgálat során feleslegesnek bizonyulnak. Hiába fizetünk elő például egy havilapra, ha azt már nem olvassuk, így csupán megszokásból jár vagy ugyanazokat a cikkeket az interneten is ingyen elolvashatjuk. Gondoljuk át az egyéb előfizetéseinket is, vajon tényleg szükségesek-e? Amikor pedig vásárolunk, mindig úgy tekintsünk a fogyasztási cikkeinkre, hogy a megtakarításunk csökken a rájuk költött forintokkal, így a nem szükséges dolgokat inkább tegyük vissza az áruházi polcra és közben gondoljunk arra, hogy ennyivel több lesz a megtakarításunk hó végén.

 

2. Csökkents a szükséges kiadásaidon ott, ahol lehet!

 

A legegyszerűbben úgy tudunk fájdalommentesen csökkenteni a kiadásokon, ha megnézzük a remélhetőleg már több hónapja vezetett pénzügyi kiadásainkat, hogy mi az, amire havonta többnyire fix díjat fizetünk vagy nincs is rá igazán szükség. Ilyen lehet a TV vagy internet, mobil előfizetés vagy a lakásbiztosítás is, de akár a bankszámlánk vagy lakáshitelünk költsége is. Ezeknél mindig érdemes megnézni, hogy valóban kell-e 100 TV csatorna (szerintünk nem) vagy 50 megás internet (ha csak böngészel és néha filmeket töltesz le, akkor a 10-15 megás is bőven elég).

Ha ezek megvannak, akkor érdemes a szolgáltatók ajánlatait összehasonlítani, és ha kell, máshoz átvinni a szerződésünket, vagy a meglévőnél kialkudni jobb árat, esetleg ugyanannyiért egy jobb csomagot. Általában akkor szoktak nagyobb kedvezményt, akciót nyújtani, ha aláírunk 2-3 évet. Ennek lejártakor általában megemelik az árakat. Biztosan megfigyelted, hogy ha letelt ez a 2-3 éves akciós időszak, akkor nem szólnak, hogy van újabb, jobb vagy olcsóbb csomag, ezért fel kell írnunk ezek időpontját és 1-2 évente ellenőrizni, hogy van-e jobb ajánlat a piacon.

Bankszámláknál is évente könnyen meg lehet spórolni 10-20 ezer forintot egy olcsóbb bankszámlával (akár bankon belül is találhatunk kedvezőbbet, és így fél óra alatt elintézhető az egész). Ha van lakáshitelünk, vagy akár több hitelünk is, akkor ezeket össze tudjuk vonni és átvinni más bankhoz (vagy szintén bankon belül alacsonyabb kamatúra váltani). Ezzel akár havi több tízezer forintot is megfoghatunk, főleg ha magas kamatozású hitelkártya, folyószámlahitel vagy személyi kölcsöneinket is kiváltjuk.

Az évi spórolásokat (főleg ha elsőre nem tűnnek nagy összegnek), érdemes felszoroznunk legalább 2-3-mal, hiszen bankszámlát és biztosítót sem szoktunk évente váltani és ha csak évente 35 ezer forintot spórolunk, az már 3 év alatt bő 100 ezer forint. Ennyiért megéri rászánni fél napot az ügyintézésre.

 

A fentiek elvégzése után nem feltétlenül kell megszorítást végeznünk, vagy kevesebbet vásárolnunk. A legtöbben a szokások rabjai vagyunk, ugyanazokat vesszük és általában ugyanazokon a helyeken. Érdemes néha új ételeket, helyeket kipróbálni, másfelé hazamenni és frissen tartani az agyunkat (ez több szempontból is ajánlott). Ha ésszerűsítjük a vásárlásainkat, akkor azzal is sokat spórolhatunk meg, de ennek is az alapja a költségvetés és a naponta feljegyzett kiadások (hiszen valamihez viszonyítani kell az új szokásokat).

Jobban megéri, ha havonta nem hatszor megyünk a boltba pár ezer forintért vásárolni (és mindig kitenni magunkat az impulzusvásárlásnak), hanem egyszer megyünk nagybevásárlásra (amit még kényelmesebb interneten megrendelni) és előre kiszámítjuk, hogy miből mennyit kell venni. Így időt spórolhatunk meg, sokszor a kiszállítás is ingyenes és a nagyobb értékű vásárlás miatt extra kedvezményeket kaphatunk (nemcsak hitelkártyás visszatérítésre gondolunk, hanem az üzlet kedvezményére vagy több olyan bankkártya is van, ahol minél többet használjuk a bankkártyánkat, annál alacsonyabb a számlavezetési díj).

Ha sokszor megyünk színházba, moziba vagy étterembe, akkor találhatunk olyan partnerkártyákat, ahol egy évi fix díjért állandó kedvezményeket kapunk. Mi az éttermeknél évek óta a Gasztro kártyát használjuk, amivel 30-50 százalékos kedvezményt is kaphatunk az étel-ital árából (a kártya listaáron elég drága, de a kuponos oldalakon évente többször is meg lehet őket venni féláron).

 

Biztos nálad is volt már olyan, hogy valamilyen váratlan bevétel beesett, év végi bónuszt vagy fizetésemelést kaptál. A legtöbben az ilyen emelést egy rövid ideig megérzik, de aztán amennyivel több jött be, annyival többet el is költenek anélkül, hogy igazán észrevennék. Itt megint jól jön majd a napi szintű költségvetés és a fentiek alapján a berögzült szokások újragondolása és a rosszak helyett új, jók „bevezetése”. Több ismerősünk is évek óta vezeti a napi pénzügyeit, a nap végén 5 perc rögzíteni, hogy aznap mire és mennyit költött, már fejből fog menni pár nap múlva. Nagyon hasznos, amikor évekre vissza lehet nézni és félévente fél órát rászánni, hogy mennyit költöttél az autóra vagy nap közbeni nassolásokra-kávéra vagy akár a rezsire vagy a ruhára költött összeg hogyan változik évről évre. Ha most még szokatlannak és túlzottan tudatosnak is tűnik, érdemes kipróbálni, mert másképp nem látod át, hogy mire mennyit költesz.

 

3. Költés helyett inkább takaríts meg a jövőd érdekében!

 

A befektetés igényli a legtöbb odafigyelést. Remek érzés, ha sikerül a költségvetésünket olyan egyensúlyba tenni, amelyben nem csak mindent kifizettünk, de még meg is takarítottunk. A megtakarított pénz csak egy kisebb részét érdemes otthon tartani. Itt is érvényesül a szabály, hogy ha a fiókban lenne több százezer forint, akkor a legtöbben hamarabb hozzányúlnak, mintha be kellene érte menni a bankba és például feltörni a lekötött betét.

Fontos tudnod, hogy ha nincs meg benned a képesség, hogy havonta valamennyit félretegyél, akkor sohasem lesz vagyonod és igazán független, nyugodt nyugdíjas korod. Ilyenkor sokan mondják, hogy olyan keveset keresek, hogy abból nem lehet spórolni, meg mi értelme van havi 3 ezer forintot félretenni, abból soha sem lesz igazi pénz. Valóban vannak olyan helyzetek, amikor olyan rossz a kiadások és bevételek aránya, hogy nem lehet félretenni, ilyenkor érdemes az előző pontokban lévő tanácsok alapján megnézni a költségeket, vagy plusz munkát bevállalni. De a legtöbb esetben simán félre lehet tenni havi 3-5 ezer forintot. Kezdésnél nem az a lényeg, hogy ebből még nem gyűlik össze vagyon, ami nem feltétlen igaz. Ha akár már 10-20 évig folyamatosan félreteszel exponenciálisan megnő a megtakarításod, ahogy Einstein is megmondta „A világ legnagyobb matematikai felfedezése a kamatos kamat”. 

Az elv a legfontosabb, hogy álljon rá az agyunk, hogy nem szabad mindent elkölteni, és ha már van egy kis félretett pénzünk, akkor is folytassuk a gyakorlatot és ez a szokás mélyen rögzüljön. A mindenapjaink 95%-a szokásokból áll össze, amiket észre sem veszünk: ahogy reggel felkelünk, kávét iszunk, ahogy fogat mosunk, amelyik útvonalon beautózunk a munkahelyre, ahol ebédelünk, amit este nézünk a TV-ben, ahogy reagálunk dolgokra, mit és mennyit olvasunk, naponta hányszor megyünk fel a Facebookra és mennyi időt töltünk el ott. Sok tanulmány foglalkozott azzal, hogy ha egy új cselekvést (legyen az reggeli futás vagy az étrendünk megváltoztatása diéta miatt) magunkra tudunk erőltetni legalább 3 hétig, akkor utána már nagy eséllyel nem tekintjük nyűgnek és a szokásunkká válik, tehát gondolkodás nélkül csináljuk. És ez a lényeg, hogy a tudatalattink csinálja magától (tehát ne kelljen gondolkodnunk rajta, mint ahogy azon sem gondolkodunk, hogy merre van a menza ahol ebédelünk vagy melyik villamosra kell felszállni hazafele menet, hanem csak úgy csináljuk).

Történt már meg veled olyan, hogy egy nagyon hosszú nap után nem emlékeztél, hogy hogyan jutottál haza (akár autóval vagy tömegközlekedést használtál)? Ez azért van, mert az agyunk tudatalattija elvégzi ezt helyettünk (az összes automatikus szokásunkat a tudatalatti rendezi és irányítja, ezért nem kell ezekre külön odafigyelnünk, vagy gondolkodnunk, mert automatikusan működnek).

A hónap során megmaradt pénz félre tételével is kialakulhat egy ilyen, aztán amint egyre több pénzünk van a bankban, egyre jobban rákapunk az ízére és utána már sokkal könnyebb lesz mint az elején. Fontos, hogy ne azt tegyük félre, ami a hónap végén megmaradt, mert ahogy eddig is sokan megfigyelték, csak úgy alakul mindig, hogy épp nem marad meg semmi a hónap végén. Kutatások szerint ez köthető az emberiség múltjához is, amikor még nem lehetett tartósítani az élelmiszert (vagyis a leölt állat húsát), akkor meg kellett gyorsan mindet enni mielőtt tönkrement és aztán üres hassal vadászhattunk a következő vacsoráért. Kicsit így van ez a havi kiadásokkal és a következő fizetéssel is sokaknál. Ezért érdemes már akkor elrakni  5-10 ezer forintot, mikor megkapjuk a fizetést, vagy optimális esetben a bevételünk 10 százalékát, egy külön bankszámlára, hogy azt ne is lássuk és csak a maradékból tudjunk költeni. A legtöbben kijönnek ebből is, hiszen eddig is volt már váratlan nagyobb kiadás a hónap során és mégis kibírtuk a következő fizetésig.

 

A befektetések jellemzője ugyanakkor, hogy bele kell ásnunk magunkat, el kell mélyednünk az egyes pénzügyi termékek ismeretében ahhoz, hogy kellő körültekintéssel dönthessünk befektetéseinkről.

Ezért kezdetben, amikor havonta még csak kisebb összegek gyűlnek össze (ezrek, netán tízezrek), a legegyszerűbb megoldás lekötni a pénzt a bankunkban. Ez nem hoz ugyan sokat a konyhára, azonban nincs veszélyeztetve a váratlan elköltése és nem kell aggódnunk az esetleges elvesztése miatt sem (például egy betöréskor). A banki lekötött betét nem csak a legegyszerűbb, de egyben az egyik legbiztonságosabb megoldás is, hiszen 100 ezer euróig (kb. 30 millió forintig) még a bank csődje esetén is megkapjuk a pénzünket, beleértve a kamatot is. 

A legfontosabb, hogy légy türelmes és minden nap tegyél valamit azért, hogy jobban átlásd a pénzügyeidet vagy minél többet hozz ki belőle. Ne hidd és döntsd el előre, hogy nem tudsz félretenni anélkül, hogy legalább 3-4 hétig minden nap vezetnéd, hogy mire költesz. A fenti taktikákkal évente akár több százezer forintot is megspórolhatsz (anélkül, hogy romlana az életminőséged), amit majd hasznosabban el tudsz költeni a családoddal vagy az egészségedre és remélhetőleg egy részét félre is teszed. Ne akarj 2 év alatt milliomos lenni és ne dőlj be az olyan ügynököknek vagy reklámoknak, akik tudják a tuti befektetést és 2 nap alatt kerestek ezer eurót és majd megmutatják neked, hogy hogyan lehetsz nulla tőkével milliárdos kockázatmentesen. 

Amikor már százezreknél, netán millióknál tart a megtakarításunk, célszerűbb a komolyabb befektetések, így például az állampapírok, illetve a részvények felé fordulnunk. Amennyiben nem érdeklődünk ilyen befektetések irányában, vagy csak egyszerűen nincs időnk elmélyedni bennük, úgy a további takarékoskodásra is kockázatmentes, garantált visszafizetésű befektetéseket ajánlunk, melyek a banki betétlekötések és takarékszámlák helyett a sokkal jobb hozamot hozó állampapírok lehetnek. Az állampapírok elsősorban a középtávú befektetést biztosító TBSZ-szel versenyeznek, hiszen több éves befektetést kívánnak meg. 

Amennyiben megtakarításunkat biztosan nem kívánjuk felhasználni a közeljövőben, akkor annak azon részét, melyet a nyugdíjunkra szánunk, nyugdíj-megtakarítási termékekbe is befektethetjük, így önkéntes nyugdíjpénztárba, nyugdíjbiztosításba vagy nyugdíj-előtakarékossági számlára (NYESZ). Ezekről röviden annyit kell tudni, hogy legtöbbjük csak akkor biztosítja az adókedvezményt, ha nyugdíjas éveinkig valóban nem nyúlunk hozzá.

 

Hogyan tovább?

 

Pénzügyileg tudatossá nem a folyamat végén válsz, hanem már az elején, amikor kézbe veszed a pénzügyeidet. Fontos tudni ugyanakkor, hogy a pénzügyeid kezelése és a pénzügyi befektetések közötti eligazodás rendszeresen frissített tudást, ismeretanyag bővítést kíván meg. Tájékozódj az internetről, és járass hírleveleket annak érdekében, hogy ne maradj le az újdonságokról.