A pénzügyekkel általában nem szeretünk foglalkozni és az érthetetlen jogi szakzsargont vagy banki szakmai nyelvezetet is kerüljük, sokan nem is értik ezeket. Viszont ha azt szeretnénk, hogy a mindennapokban használt banki szolgáltatások közül a számunkra megfelelő és kedvező díjút megtaláljuk, tisztában kell lennünk az alapokkal. Segítünk, hogy ha máskor választás előtt állsz, banki hirdetménnyel találkozol, vagy hivatalos levelet kapsz bankodtól értsd, hogy mi mit jelent.

 

Sokan nem tudják, hogy milyen hitelük, bankszámlájuk van - mármint, hogy mi annak a neve; hiszen a legtöbb banknál tucatnyi különböző számlacsomag vagy hitel közül választhatunk - és fogalmunk sincs, hogy milyen díjakat kell fizetni, mennyi például a számlavezetési díj vagy a hitelkártya éves díja. Azt is hallhattuk, hogy a bankok úgy és olyan díjakat számíthatnak fel amennyit csak akarnak vagy akár menet közben új költségeket is megfizettethetnek velünk. Ez nem igaz, mert valójában előre kell közölniük a díjakat vagy lehetséges költségeket és azt, hogy ezek mikor és mennyivel változhatnak meg (ami nem feltétlenül drágítást jelent). Ezek a banki hirdetményekben vagy terméktájékoztatókban vannak, amiket megtalálhatunk a bankok honlapjain vagy a fiókokban, és tartalmazzák az összes díjat, költséget, ami az adott szolgáltatáshoz tartozik. Az más kérdés, hogy szerintünk ezek a dokumentumok nem szakmán kívülieknek szólnak, többségében nehezen értelmezhetőek, főleg ha több bank díjait is egymás mellé szeretnénk rakni és 5-10 ajánlat közül akarjuk a legkedvezőbbet megtalálni.

Összeszedtük, hogy a leggyakrabban használt banki szolgáltatásoknál (ezeket a bankosok szaknyelven termékeknek hívják) melyek a legfontosabb költségek és hogy mire kell figyeljünk, hogy a legkedvezőbb ajánlatot megtalálhassuk. Habár sokan a legolcsóbb megoldást szeretnék, sokszor az ár nem a legfontosabb, mert hiába kínál az egyik bank brutálisan alacsony kamatú kölcsönt, ha azt nem kaphatod meg, vagy ha a magas betéti kamatnak olyan feltételei vannak, amiket nem tudsz teljesíteni.

Ha már úgy érzed, hogy elég tudatos vagy a pénzügyekben, nézzük meg, mire kell figyelni az egyes banki termékek kiválasztásánál és használatánál!

 

Folyószámla, bankkártya

 

Ezek a legbonyolultabb banki ajánlatok, mert egy számlához-kártyához körülbelül 120 féle díj tartozik. Emiatt a költségek között is nagy a szórás, találhatunk olyan számlacsomagot is, ami évente 5 ezerből kijön minden költséggel, de ugyanezért fizethetünk akár évi 50 ezret is). Ha csak az utalásokat nézzük, akkor lehet ez eseti-rendszeres vagy csoportos beszedés, amit küldhetünk bankon belülre, más bankhoz (szaknyelven bankon kívülre), vagy külföldre is, és mindezt megtehetjük bankfiókban, telebankon, internetbankon vagy mobiltelefonos alkalmazáson is. Az összehasonlításnál nem érdemes elveszni a részletekben, hiszen a legtöbben néhány típusú utalást használunk és azt is általában olyan kis összegben, hogy ez lesz a legkisebb banki költségünk. A bankszámla-kalkulátorunkat használóknak azt szoktuk mondani, hogy nincs „legjobb” bankszámla (ilyet nem is mondhatna egy szolgáltató és mi se, mert a GVH egyből bírságolna), mindenkinek a saját havi számlahasználati szokásai alapján érdemes kikalkulálni, hogy számára melyik a szimpatikus csomag. Igazából nem is annyira az egyes díjak érdekesek, hanem az, hogy összességében neked melyik bank nyújtja a legtöbb kedvezményt és a legjobb ajánlatot. Szerintünk teljesen mindegy, hogy mi az adott díjnak a neve, pontosan miért mennyit fizetsz – az a lényeg, hogy összességében mennyibe kerül éves szinten a szolgáltatás. Illetve azért is megtévesztő csak díjakat összehasonlítani, mert rengeteg kedvezmény van, aminek az a lényege, hogy például minél többet használod a bankkártyádat, annál kevesebb lesz valamilyen díj; vagy ha adott típusú bankkártyát igényled egy adott számlacsomaghoz, akkor már egészen más kártya éves díjat vagy SMS díjat kell megfizetned. A legfontosabb díjcsökkentő feltétel az szokott lenni, hogy a fizetésünk a számlára érkezzen. Itt is vannak sávok, általában a 150 ezernél már jelentős kedvezmények vannak és a 280 ezer feletti fizetéseknél már a legtöbb költséget elengedhetik (profibbak házastársukkal közösen vezetnek számlát és két átlagos fizetésből is teljesíthetik ezeket).

 

Rögtön a számlanyitáskor igényelhetjük az internetbankot vagy a bankkártyát és persze a mobiltelefonos alkalmazást se felejtsük el, ha a bankunk nyújt ilyet. Ezekért elképzelhető, hogy külön igénylési díjat vagy/és külön havidíjat is kell fizetnünk.

Bankkártyát mindenképpen érdemes igényelni és ebből is a már érintéses, úgynevezett PayPassos kártyákat. Az olcsóbb elektronikus kártyáknak évi 3-4 ezer forintos éves díja van, mi ezt javasoljuk mindenkinek. Ez nem azt jelenti, hogy fizikailag nem foghatjuk meg a kártyát, hanem egyszerűen azt, hogy az elfogadásához olyan terminál kell (bolti vásárlásnál), aminek van internet kapcsolata (ma már mind ilyen). Dombornyomású bankkártyára általában akkor lehet szükségünk, ha külföldre megyünk és autót szeretnénk bérelni vagy a szállodát nem fizettük ki előre. Ezek általában 5-7 ezer forint éves díjtól kezdődnek. Ha nem utazunk külföldre, vagy nem vásárolunk külföldi weboldalakon, célszerű az olcsóbb, elektronikus kártyát kérni, ahol a kártyaszámok vésve szerepelnek a kártyán és nem kiemelkedve, mert ezek is ugyanúgy használhatók Magyarországon és a magyar internet magyar bankok által biztosított elfogadóhelyein, mint a dombornyomású.
Ha gyakran vásárolunk a bankkártyánkkal, akkor több bank is ad kedvezményt a számlavezetési díjból vagy akár a kártya éves költségét is elengedi.

Ugyanúgy fontos lehet, hogy bankkártyánkkal a bank saját ATM-jét használjuk, vagy egy másik bank ATM-jét, esetleg postán vagy idegen bankfiók pénztárában veszünk fel pénzt. Ez a sorrend egyben a drágulási sorrendet is jelenti, tehát a postán a legdrágább a készpénzfelvétel: másfél-kétszer annyiba is kerülhet, mint a bank saját ATM-jében történő készpénzfelvétel.

 

Ne felejtsük el, hogy bármely belföldi ATM-ből ingyen vehetünk fel készpénzt a törvény szerint, ha erről nyilatkozunk. A törvény havonta 150 ezer forintig, és havonta két tranzakcióig biztosítja az ingyenes készpénzfelvételt. A kettő korlát közül az érvényes, melyet az ügyfél hamarabb elér.

 

Az internetes használatra külön kérhetünk internetkártyát is, ha a bankunk nyújt ilyet. Ezzel biztonságosabb a fizetés, hiszen ezek a kártyák csak az interneten használhatók és a specialitásuk miatt biztonságosabb ezek használata az elkülönített számla vagy az elkülönített bankkártya használati limit miatt. Ha mindenképpen dombornyomású kártyára van szükségünk, azt ma már sok banknál olcsóbban megkaphatjuk hitelkártyaként, mint a folyószámlához kapcsolódó betéti kártyaként.

A bankkártyánál külön fizetünk úgynevezett kibocsátási díjat (egyszer az igényléskor) és a további években pedig éves díjat, a kettő általában azonos összeg, csak a neve más. Azonban létezik olyan konstrukció is, ahol igényléskor rögtön kibocsátási a díjat és az első éves díjat is előre beterhelik a számlánkra. Akad két olyan bank is, ahol bankkártya díjat havonta kell fizetni.

 

Amikor a számlánkat használni kezdjük, akkor többek közt csoportos beszedéseket terhelünk a számlánkra, illetve adódhatnak olyan kötelezettségeink, melyeket rendszeres átutalással tudunk teljesíteni. A kettő közötti különbség, hogy a csoportos beszedés havonta változó összegre szól, míg a rendszeres átutalás mindig ugyanannak a címzettnek, állandó összegben. Mindkét tranzakciótípusnak lehetnek költségei már a beállításkor, tehát amikor még egy tranzakció sem teljesült, ezt hívják beállítási díjnak.

 

Külön fejezetet lehetne szentelni a számlavezetéshez közvetlenül kapcsolódó díjaknak, mely igazi útvesztőnek számít a laikusok számára. A bank a számla fenntartásáért valamilyen díjat számít fel, hiszen a számlavezető rendszerért neki is fizetnie kell. Ezt általában havi számlavezetési díjnak hívják, de több bank megosztja ezt több díjfajta között is. Ezért a számlavezetési díj vagy más néven havi zárlati díj mellett külön díjat számíthat fel a bankszámla kivonat kinyomtatásáért és postázásáért. A postaköltség általában nem egyezik meg a hivatalos postaköltséggel. A papír alapú számlakivonat és a postázás díja viszont sok banknál megspórolható azzal, ha megelégszünk az elektronikus bankszámlakivonattal, melyet az internetbankon keresztül érünk el. Érdemes tudni, hogy itt csak az utolsó 6-12 bankszámlakivonat látható, így célszerű negyedévente-félévente lementeni őket a számítógépünkre.

A banki termékek díjai nagymértékben függenek attól, hogy milyen csatornán nyújtjuk be a tranzakcióra vonatkozó megbízást. Ha bankfiókban, az mindig a legdrágább, ha telefonon, akkor olcsóbb, de a legolcsóbb mindig az internetes átutalás. A díjkülönbség akár 11-szeres is lehet!

 

 

Hitelkártya

 

A hitelkártya egy teljesen más típusú termék, mint az a bankkártya, amelyet a folyószámlához igényelhetünk. Még akkor is, ha szemre nem lehet megkülönböztetni egyiket a másiktól.

 

Míg a normál bankkártyánkkal (szaknyelven a betéti kártya) a folyószámlánkat és a folyószámlahitelünket (ha van) érjük el és relatíve olcsón vehetünk fel vele készpénzt, addig a hitelkártyával a bank pénzéből költünk, melyet optimálisan kizárólag a vásárlásokra költhetünk és azt is úgy, hogy a havi számlakivonatban szereplő teljes tartozást a rajta feltüntetett határidőig visszafizetjük. Ebben az esetben ugyanis teljesen ingyen használhatjuk a hitelkártyát, semmilyen kamatot nem kell fizetni érte. Sőt, több hitelkártya konstrukció speciális kedvezményeket (pontgyűjtés, pénzvisszatérítés, azonnali kedvezmények, szponzoráció) kínál.

 

Fontos tudni, hogy a hitelkártyákkal történő készpénzfelvétel viszont igen drága (több ezer forintot is fizethetünk érte) és a bank korlátozhatja, hogy a hitelkeretből mennyi készpénzt vehetünk fel (a kártyához kapcsolódó készpénzfelvételi limiten kívül is).

 

Több bank engedi a hitelkártyára csoportos beszedési megbízás benyújtását, ami vásárlásnak számít, így teljes visszafizetése esetén szintén kamatmentes, több banknál pedig ez után is megkapjuk a pontokat vagy a pénzvisszatérítést.

 

A maximális kamatmentes napok számát a bank általában feltünteti reklámanyagaiban. Ez azokra a vásárlásokra (készpénzfelvételekre nem!) vonatkozik, melyeket az előző számlakivonat elkészülte utáni legelső napon végeztünk és csak a következő számlakivonaton feltüntetett határidő napján fizettünk vissza.

Fontos tudni, hogy amennyiben nem tudjuk visszafizetni a teljes tartozásunkat a számlakivonaton szereplő határidőig, akkor is vissza kell fizetnünk a szerződés szerinti úgynevezett minimális visszafizetendő összeget, vagyis az előírt tartozás-arányt (általában ez a tartozásunk 5 és 10 százaléka közötti érték), különben a bank késedelmi díjat számít fel és végső soron megszüntetheti a szerződést. Ebben az esetben ráadásul kamatmentesség sincs, hiszen az csak a teljes tartozás visszafizetésére vonatkozik!

 

Mivel a hitelkártya a legdrágább banki hitelnek számít, ezért azt csak a legindokoltabb ideig célszerű igénybe venni.

 

Folyószámlahitel

 

A folyószámlahitel egyre népszerűbb, hiszen segítségével banki folyószámlánkon nyújtózkodhatunk tovább, mint ameddig a takarónk ér. Igénylése pedig mindenféle bürokráciától mentes, hiszen fedezetét a számlára érkező havi jövedelemátutalásunk havi átlaga adja. Közepesen drága hitelnek számít, a kamata vetekszik az olcsóbb személyi kölcsönökkel (vagyis 20 százalék körüli kamatra számítsunk). A folyószámlahitelt ugyanakkor a legtrükkösebb díjakkal terhelheti meg a bank, sőt bármikor módosíthatja a hitelkeret mértékét is, melynél - leszállítás esetén - a régi és az új hitelkeret különbsége azonnal visszafizetendő.

 

Az egyik ilyen, amelyet rögtön igényléskor fizetnünk kell, a több fantázianévvel illetett hitelbírálati vagy igénylési díj, esetleg harmadik nevén az úgynevezett keretbeállítási jutalék. Ezeket a hitelkeret összege vagy emelése után kell fizetni, de a bank évente is kiszabhatja. A bank évente felülvizsgálja a folyószámla hitelkeretet, melynek kezelési költsége lehet. Ezt a hitelkeret teljes összege után kell fizetni.

 

További folyószámla hitelkeret költség lehet a folyósítási jutalék, mely a hitelkeretből történő költés után fizetendő. Ez nem kamatjellegű díj, hanem minden egyes költés után felszámítja a bank, általában a költött összeg százalékában.

 

Végül adódhat, hogy bankunk egy igen furcsa díjat is felszámít, melyet rendelkezésre tartási jutaléknak hív. Ez fordított logikával, a hitelkeret ki nem használt része után fizetendő. Ez már kamat jellegű díj, méghozzá napi kamatszámítással. Megállapításánál a bank minden nap megvizsgálja, hogy az ügyfél aznap még mennyit költhetett volna a folyószámlahiteléből és arra vetíti ki ezt a díjat, mely általában igen alacsony.

 

A folyószámlahitel úgynevezett rulírozó hitel, ami azt jelenti, hogy nincs törlesztési vagy visszafizetési előírás, hiszen a havi jövedelmünk mértékéig megadott folyószámla hitelkeretet a folyószámlára érkező fizetésünk automatikusan feltölti és így a hitelkeret újra rendelkezésre áll. Sőt, ez minden más jóváírásra, befizetésre is igaz: amit befizettünk, azonnal újra fel is használhatjuk. Bővebben itt olvashatsz erről.

 

A folyószámlahitelről azt kell még tudni, hogy amennyiben a készpénzt részben vagy egészben a folyószámlahitelből vesszük fel, úgy a törvényi ingyenes készpénzfelvétel során az ingyenesség nem a havi 150 ezer forintos mértékig (havi legfeljebb 2 tranzakció erejéig; a kettő közül az a határ érvényes, melyet előbb elér az ügyfél), hanem csak a folyószámlára érkező jövedelem mértékéig ingyenes.

 

Személyi kölcsön, áruhitel

 

Személyi kölcsönök és áruhitelek esetén fontos tisztában lenni azzal, hogy igénylésük, illetve fenntartásuk során milyen külön díjakat számít fel a bank, ezek ugyanis megdrágíthatják az olcsónak gondolt konstrukciót.

 

Az egyik ilyen lehet a folyósítási jutalék, mely a folyószámlahiteltől eltérően itt egy összegben, az igényléskor (folyósításkor) fizetendő és általában a megállapított hitelkeret egy bizonyos százaléka.

 

A bank kezelési költséget is meghatározhat, mely szintén százalékos érték. Ezt minden törlesztőrészlethez hozzácsaphatja a bank. Érdekes, hogy kezelési költséget az utóbbi években folyósított lakáshitelekre már nem számíthatnak fel a bankok, de személyi kölcsönökre még igen.

Azt is előírhatja a bank, hogy a személyi kölcsön mellé (mivel ez egy fedezet nélküli hitel) biztosítást kössön az ügyfél, melyet természetesen az ügyfélnek kell fizetnie.

 

Végül a bank előírhatja azt is, hogy a személyi kölcsönhöz folyószámlát nyisson náluk az ügyfél, esetleg kedvezményért cserébe oda utaltassa a munkabérét is.

 

Ezek együttesen jelentősen megdrágíthatják a személyi kölcsönt vagy az áruhitelt.

 

Mivel a személyi kölcsön visszafizetésekor a szerződés megszűnik, ezért több bank automatikusan ad a személyi kölcsön vagy áruhitel első pár hónapját pontosan visszafizető ügyfeleknek hitelkártyát is, ezzel már nem szűnik meg a kapcsolat a bank és az ügyfél között a személyi kölcsön vagy áruhitel lejáratakor. Ha biztosak vagyunk abban, hogy a hitelkártyára nem lesz szükségünk, akkor inkább adjuk vissza a banknak, illetve ne aktiváljuk. Ezzel általában a szerződés sem lép életbe és így nem is kell fizetni érte, de a legbiztosabb, ha a banknak jelezzük, hogy nem kérjük a hitelkártyát.

 

A hitelek összehasonlítását a teljes hiteldíj mutató (THM) könnyíti meg, mely egy százalékos érték és a hitel összes kiegészítő díját tartalmazza. Mivel a THM nem csak a kamatot tartalmazza, ezért léteznek olyan áruhitelek, amelyeknél az ingyenesnek hirdetett kamat ellenére nem nulla százalék a THM. Az a legjobb persze, ha a hitelkamat úgy ingyenes, hogy a THM értéke is nulla, hiszen ekkor biztosan egy ingyenes hitellel állunk szemben. Ha nem nulla a THM értéke egy ingyenes kamattal hirdetett áruhitelnél, akkor érdemes érdeklődni az igénylés előtt a hitel költségeiről (gyakori trükk, hogy a kamat 0 százalék, de azért egy 20 százalékos hitelbírálati díjat felszámítanak..).

 

Arról is érdemes igénylés előtt tájékozódni, hogy az áruhitel vagy a személyi kölcsön kamata változik-e a futamidő során, vagy sem. Ha nem változik, akkor biztosan, kiszámíthatóan annyit fizetünk minden hónapban, egészen a lejáratig, amennyiben megállapodtunk a bankkal (akciósan a havi első pár törlesztőrészlet lehet kevesebb is, mint a megállapodott).

 

A személyi kölcsön és az áruhitel annuitásos törlesztésű. Ez azt jelenti, hogy a futamidő alatt minden hónapban egyenlő összegű törlesztőrészletet fizetünk, amelyen belül azonban a tőke (azaz a tényleges tartozás) törlesztése nem egyenletes. Eleinte a tőke törlesztése nagyon kevés, mert a teljes tartozásra még sok hitelkamat vetül. Ahogy a törlesztőrészletekkel mindig fizetünk egy kis tőketartozást is, úgy csökken a hitelkamat is, a helyét pedig a tőke törlesztése foglalja el. Így minden hónapban egyre nagyobb arányú a tőke törlesztése és egyre kisebb a hitelkamat, azonban ez nem arányos az idővel. A futamidő jelentős részében elsősorban a kamatokat fizetjük, így adódhat, hogy a futamidő felénél még csak a hitelünk egyharmadát, vagy még kevesebbet fizettük vissza. Ahogy azonban haladunk az időben, egyre nagyobb a visszafizetett tartozásunk, így a hitelt a vége felé már nem érdemes felmondani, mert a kamatrész egyre kevesebb.

 

Jelzáloghitel

 

A jelzáloghitel ugyan mindig a legolcsóbb hitelnek számít, de egyben ez igényli a legtöbb körültekintést is. Mivel az átlagos futamidő 15-20 év között van, itt lehet a legtöbbet spórolni egy jó választással. Havi 5 ezer forintos törlesztőrészlet különbség 20 éves futamidőnél már több mint 1 millió forintos különbséget (!) jelent. A devizahitelek példája bizonyíthatja, hogy az olcsó hitelért cserébe adott fedezetünket, vagyis az otthonunkat akár el is veszíthetjük.

 

A jelzáloghitelekkel elsősorban az igényléskor kell körültekintően bánni, hiszen utána már semmi más dolgunk nincs, mint a pontos, határidőben történő törlesztés. Ebben az esetben semmi baj nem lesz, sőt minden más hiteltermékhez képest is a lehető legolcsóbban szállunk ki a hitelből.

 

A hitel kiválasztása során egyrészt törekedjünk a minél alacsonyabb törlesztőrészletre, ugyanakkor még ennél is fontosabb, hogy ez hány évig fix. Ma már vannak olyan hitelek is, ahol 3-5-10, vagy akár 20 évig is változatlan a havi törlesztő, igaz ezek kissé drágábbak, mintha csak 1 évig lenne beégetve a havi részlet, de megérik. Szinte minden banknál jelentős kedvezményekre számíthatunk a teljes futamidő során, ha a jövedelmünket a bankhoz utaltatjuk, vagy ha a banknál még egyéb szolgáltatásokat is igénybe veszünk és havi csoportos beszedéseket rendelünk a számlához illetve lakástakarékpénztári megtakarítást vagy lakásbiztosítást kötünk a bankfiókban.

Érdemes élni a bankok akciós ajánlataival, mivel ezekkel sok százezer forintot is megspórolhatunk egy jelzálogkölcsön indulásánál. De arra azért figyeljünk, hogy az akciós csalival ne vegyünk fel egy összességében drágább hitelt, mert ekkor elveszítjük a réven azt, amit a vámon nyertünk.

A jelzáloghitel része az értékbecslés, amely a hitelbírálat alapját szolgálja (az ügyfél jövedelmi és eladósodottsági viszonyainak vizsgálata mellett). Az értékbecslésnek külön díja lehet, melyet akkor is ki kell fizetni, ha a hitelt nem kapjuk meg. Ugyanez igaz az ingatlanra vonatkozó tulajdoni lap lekérdezés (földrészt is tartalmazó ingatlannál térképmásolat lekérdezés) díjára is, melyet a bank saját hatáskörben elintéz. Az értékbecslés során érdemes jelezni, hogy saját magunknak is kérünk példányt a jegyzőkönyvből, ha szükségünk van rá, vagy szeretnénk látni az értékbecslés eredményét, azt ugyanis nem kapjuk meg automatikusan.

 

Amennyiben megkapjuk a hitelt, akkor felmerül még földhivatali eljárási díjat, illetve közjegyzői díjat is, sőt ingatlanvásárlás során még ügyvédi díjat is kell fizetnünk, mely általában a lakás összeg egy százaléka körül van.

 

Szintén kötelező lakásbiztosítást kötni, vagy ha már van, akkor a kedvezményezettet át kell íratni a bankra a biztosítónál.

 

Egy jelzáloghitelnél a hitelszerződés bármilyen módosításának, soron kívüli (elő-) törlesztésének vagy idő előtti teljes visszafizetésének (végtörlesztésének) is lehet díja, ezeket is célszerű igényléskor megnézni.

A személyi kölcsönhöz és az áruhitelhez hasonlóan a jelzáloghitel is annuitásos törlesztésű. Itt viszont a nagyobb összeg és a hosszabb futamidő miatt fokozottabban igaz, hogy eleinte jó sokáig csak a kamatot fizetjük. Például egy 35 éves hitelnél hiába fizetjük 10 éve a törlesztőrészleteket, még mindig közel ugyanannyi a tartozásunk összege, mint amikor felvettük!

 

Ezért azt tanácsoljuk, hogy ha lehet, 15 évesnél hosszabb futamidőre ne vegyünk fel jelzáloghitelt, mert onnan felfelé már a futamidő növelésével nem csökken érezhetően a törlesztőrészletek havi összege. Csak akkor állapodjunk meg a bankkal 15 évnél hosszabb futamidőben, ha az számunkra feltétlenül szükséges!

 

Betétlekötés

 

Kivételes megtakarításként hirdette egykori lekötött betét termékét egy ma már Magyarországról kivonult olasz bank, még pár évvel ezelőtt. A Viva Italia névre hallgató betét valóban vonzó, évi 9,5 százalékos kamatot kínált 2011 őszén 2 hónapra, viszont apró betűkkel volt benne, hogy betétlekötési díjat kell fizetni, mely a lekötésre kerülő összeg 0,75 százaléka. Könnyen kiszámíthatjuk, hogy ez a díj a 9,5 százalékos éves kamatból (mely két hónapra átszámítva ténylegesen 1,58 százalék kamatot tett ki) közel a felét elvitte. Ráadásul még mindig fellelhető az interneten az a fogyasztói panasz a rá adott banki válasszal, mely szerint az EBKM mutatóban ez a furcsa egyedi díj azért nincs beleszámolva, mert a betétlekötési díjat előre kell fizetni, az EBKM számításáról szóló jogszabályban viszont nem szerepelnek a betétlekötés előtti költségek.

Betétlekötés során is lehetnek buktatók és a banki nyelvezettel is jó tisztában lenni. Itt nem igazán a költségek leszorítása a lényeg, hanem a minél magasabb nettó hozam elérése, ami adódhat a magas kamatból, de az alacsony egyéb költségekből is. Az előbbi példában a bank egy olyan díjjal operált, melyet nem kellett beleszámolni az egységes betéti kamatláb mutatóba (EBKM), mégis jelentősen csökkentette a kamatnyereséget. Az EBKM egyébként eléggé jól szolgálja a betéti termékek összehasonlítását, bár sajnos nem lehet benne minden költség és kockázat.

 

Amikor banki lekötött betétet választunk, akkor első számú szempont legyen a kamat kiszámíthatósága. Az úgynevezett fix kamatnál biztosan megkapjuk az ígért kamatot, de hosszabb futamidőknél veszíthetünk kamatemelkedési hullám esetén (vagyis ha menet közben emelkednek a kamatok és ha később kötöttük volna le a pénzünket, akkor még magasabb kamatot kaptunk volna). Az változó kamatozásnál viszont a betét követi a pénzpiaci mozgásokat (elsősorban a jegybanki alapkamat mozgását). A mai kamatok nagyon mélyen vannak, így hosszabb futamidőnél megfontolandó az utóbbi választása, amennyiben lehet választani.

 

Egy másik fontos szempont a kamatozás módja. A lépcsős (más néven küszöbös) kamatozásnál a kamat a teljes betétösszegre jár, amennyiben az eléri a magasabb kamathoz tartozó sáv elejét, míg a sávos kamatozásnál minden összegsávra külön-külön kamat jár, amit össze kell adni. A sávosság lehet idő alapú is, melyben a futamidő felosztott részeiben tér el a kamat mértéke, ekkor tehát nem a lekötött betét összegétől függ.

 

Egy harmadik fontos szempont magának a kamatnak a feltétele. A legjobb persze, ha a kamatnak nincs feltétele.  Akadnak azonban olyan kiemelt kamatakciók, melyekhez a bank további banki termékekre vonatkozó szerződést köt ki, esetleg külön díjat számol fel a betét mellé. Ezekkel fontos tisztában lenni a választás során.

 

Azzal is érdemes számolni, hogy mennyibe fog kerülni, ha a betéthez lejáratkor hozzáférünk, illetve hogy alakul a kamatozás, ha részben vagy egészben szükségünk lenne a pénzre a futamidő alatt.

Fontos még tudni, hogy a lekötött betéteket 16 százalékos kamatadó plusz 6 százalékos egészségügyi hozzájárulás (eho) terheli, melyet a kamat kifizetésekor von le a bank, ráadásul be is vallja helyettünk, így ezzel az adóbevallásban nincs is dolgunk. Mivel a kamatokat minden esetben bruttóban tüntetik fel, ezért tudnunk kell, hogy a kamatból a fentiek alapján csak annak 78 százaléka lesz a miénk. Ugyanakkor, ha legalább 3 évre kötjük le a pénzünket speciális TBSZ számlán (Tartós Befektetési Számla), akkor az eho-t megússzuk és a 16 százalékos kamatadó is csak 10 százalék lesz, 5 éves lekötésnél pedig már a kamatadót sem kell megfizetnünk.

 

Amennyiben a pénzünket a lekötési idő után is a banknál hagyjuk, akkor az az első futamidővel azonos futamidőn újra lekötődik, de már nem akciós betétkamatért, ha másképp nem rendelkezünk (rendelkezhetünk ugyanis úgy is, hogy a futamidő lejártakor a teljes összeget vagy csak a kamatot átvezesse a bank a folyószámlára). Ha nem kérünk kifizetést a futamidő lejártával, akkor a kamatot is hozzácsapja a pénzünkhöz a bank, így a kamat is kamatozni fog, amivel kamatos kamatot realizálunk. A mai, alacsony kamatszinteknél a kamatos kamat hatása azonban elenyésző.

 

Végül a biztonságról egy pár szót. Manapság lekötött betétek esetén az alacsony kamatok és a pénzügyi tranzakciós illeték miatt a legbölcsebb döntés egy helyen tartani a pénzünket, amennyiben az nem éri el a 30 millió forintot. Ennyiért (egészen pontosan 100 ezer euróig terjedő forintösszegért) áll helyt ugyanis az Országos Betétbiztosítási Alap a bank esetleges csődje esetén (a kamattal együtt). 30 millió forint felett viszont megfontolandó a vagyonunkat megosztani több bank között, mert a kockázat sokkal nagyobb, mint az esetleges kamatveszteség azért, hogy nem az összes pénzünk van lekötve a számunkra legjobb konstrukcióban.

 

Az interneten könnyen találunk olyan oldalakat is, ahol érthetően elmagyarázzák, bemutatják az egyes termékek közötti különbségeket. Adódhat, hogy a haladóknak szóló leírásokban olyan pénzügyi szakkifejezéseket találunk, melyeket ismertnek tételeznek a weboldal szerkesztői. Ilyenkor az érintett kifejezések pontos magyarázata érdekében bátran forduljunk a Google-hoz vagy a Wikipédiához vagy a BankRáció fogalomtárához vagy tudásbázisához! Sok helyen találhatunk pénzügyi fogalomtárat is, melyek szintén segíthetik önképzésünket. Fontos, hogy minden kifejezést, folyamatot pontosan értsünk (főleg a bonyolultabb, tőzsdei befektetések ismereteinek elsajátítása során), ezért ne hagyjuk, hogy szakzsargonnal ködösítsék a megszerzett ismereteinket! De akár vásárolhatunk könyveket is, amelyekben általában egy internetes oldalnál sokkal részletesebben magyarázzák el egy adott befektetés jellemzőit. Pár ezer forintot biztosan megér, hogy ismert szakemberektől hasznos befektetési tanácsokhoz jussunk.