Egyre gyakrabban találkozhatunk azzal, hogy külföldön a forintkártyánkkal történő vásárláskor forintban ajánlja fel a fizetést a POS terminál. Nem a forint lett új európai fizetőeszköz, hanem az egyre jobban terjedő, ún. dinamikus devizakonverziónak köszönhetjük mindezt. A csúnya kifejezés azonban nagy bukást is rejthet annak ellenére, hogy az eredeti nemzetközi kártyás átváltási rendszerben is vannak öles buktatók. Átnéztük, mivel járunk a legjobban. Külföldi utazás előtt kötelező olvasmány!

 

Miközben azt gondoltuk, hogy mindig előnyösebb bankszámlán váltani a devizákat, mint készpénzben, hiszen a váltás a kedvezőbb devizaárfolyamon történik, nem pedig valutaárfolyamon, aközben az elmúlt években új kihívók jelentek meg: a devizaárfolyamnál is kedvezőbb készpénzárfolyammal dolgozó valutaváltók. Például cikkünk írásának napján az iskolai tanokkal megegyezően, 309,1 és 315,7 forint között váltják az eurót a bankok bankszámlán és 313,62 és 320,73 forint között készpénzben, ám a valutaváltóknál egy eurót 309,0 és 310,0 forint között vásárolhatunk meg. Igaz, a valutaváltóknál a pénzügyi tranzakciós illetékről szóló törvény értelmében 0,3%, maximum 6.000 forint kezelési költséget is fizetünk, de még így is bőven megérheti. 

Kombinálva a valutaváltók előnyét az amúgy is csak belföldön érvényes ingyenes készpénzfelvétellel, logikusnak látszik még itthon kivenni az utazásra szánt pénzt és valutaváltónál átváltva azt, a régi módszerrel, vagyis tömött zsebbel útra kelni.

 

 

Kártya vagy készpénz? 

Tény, hogy a legolcsóbb megoldás az ingyenes készpénzfelvétel és a valutaváltó kombinációja, az olcsóságnak azonban ára van: lopás elleni kockázatmegosztásként a pénztárcánk mellett a zokninkban is tárolnunk kell a pénzünket, elvesztés esetén pedig nincs esély a visszaszerzésére. Szintén probléma, ha több olyan országot is érint az utazásunk, ahol újra váltani kell, mert ezen tutira bukunk. Ha pedig idő előtt elfogy a pénzünk, akkor kuncsoroghatunk az otthoniakhoz új készpénzszállítmányért. 

A kártyával ezzel szemben, ha drágábban is, de elvesztés esetén is nagyobb biztonságban tarthatjuk a pénzünket a kártya letiltásával (sőt, bizonyos károkat még a letiltás előtti időszakból is visszakapunk), a csalások ellen figyelőrendszerek védik a pénzünket, a tolvajok ellen pedig a PIN kód, a kártyalimit és az ügyfél általi blokkolás lehetősége véd. Ráadásul egyes kártyákkal a külföldi költésekre is kaphatunk kedvezményeket, pontokat vagy visszatérítést, a hitelkártyáknál pedig kamatmentes hitelt is.

 

Mit tegyen az, aki a kártya mellett dönt? 

A külföldi kártyázás egyik rákfenéje a díjak nagysága. A külföldi készpénzfelvétel igen drága mulatság, főleg hitelkártyával, hiszen a díj a 4 százalékot is elérhet, ezért tanácsos mindig vásárolnunk a kártyával. A másik probléma pedig a szövevényes devizaátváltás, amin sokat bukhatunk, akár 3 százalékot is. 

 

 

Talán kevesen tudják, hogy a külföldi költést nem egyből forintra váltja a kártyatársaság, hanem először Európában euróra, Európán kívül pedig amerikai dollárra, kivéve persze, ha eleve euróban vagy dollárban vásároltunk. Ez alól a bankunk igénye alapján a kártyatársaság eltérhet, de a fenti módszer az általános. 

 

A kártyacégek árfolyamait innen lehet megtudni:

https://www.mastercard.com/global/currencyconversion/

https://www.visaeurope.com/making-payments/exchange-rates

 

A forintosítás csak a második lépcsőben következik: euróról vagy dollárról bankunk a saját deviza eladási árfolyamán váltja át forintra (vagy a kártyánk egyéb devizanemére) a tranzakciót. Bankunk válthatja más árfolyamon is, de a deviza eladási árfolyam az elterjedt. 

Mint látszik, két árfolyamváltást is elszenvedhet a külföldi költésünk, amit az alábbiakkal tudunk megelőzni: 

- Európában euróban, Európán kívül amerikai dollárban költünk - ekkor az első átváltás elmarad

- európai vásárlásokra euró alapú bankkártyát, Európán kívüli vásárlásokra amerikai dollár alapú bankkártyát használunk - ekkor a második átváltás marad el. 

Mindkét konverzió elmarad, amennyiben euró alapú bankkártyával Európában euróban költünk, Európán kívül pedig amerikai dollár alapú bankkártyával dollárban.

 

Forintban fizethetünk külföldön 

Mint látszik, a fenti dupla konverzió megértése nem egyszerű feladat azoknak, akik nem akarják érteni a rendszer működését, hanem egyszerűen csak fizetni akarnak a kártyájukkal. Számukra találták ki a már említett dinamikus devizakonverziót, mely kikerüli az összes fenti hercehurcát és segítségével forintra pontosan annyit fizetünk külföldön is, amennyit a POS terminál mutat. Külföldön egyre több üzletben találkozhatunk ezzel, főleg ahol élénk a turizmus, ám ez mindig csak ajánlat, nem kötelező elfogadni, így választhatjuk a hagyományos, honos devizában történő fizetést is. 

Ha valakinek számít az árfolyam, akkor a DCC-vel általában bukik a rendszer eredeti kettős konverziójához képest, a váltás ugyanis olyan magas árfolyamon történhet, amit az euró vagy a dollár a forinttal szemben nem fog elérni az alatt az 1-2 nap alatt, ameddig a költést ténylegesen beterhelik a bankszámlára.

 

Szóval érdemes egy gyors fejszámolást elvégezni a külföldön felajánlott, forintban történő fizetés előtt.