Kíváncsiak voltunk, hogy manapság, a lakás boom idején lehet-e még találni viszonylag elfogadható árú lakást Budapest belső részein. Utánajártunk annak, hogy a főváros I., V., VI., VII. kerületeiben milyen lakásokat kínálnak maximum 100 ezer forintos havi bérleti díjért. Ezen kívül azt is megmutatjuk, hogy lakáskiadóként milyen szabályokat érdemes betartani.

 

Szakértők szerint az utóbbi évek befektetési slágerének az ingatlan számít. Sokan vesznek lakást azzal a céllal, hogy kiadják, és nem csak a lakásárak, de a bérleti díjak is növekvő tendenciát mutatnak. Emiatt egyre nehezebb elfogadható áron bérleményt találni, és ez fokozottan igaz a főváros belső kerületeiben.

Az ország piacvezető ingatlanhirdetési oldalán, az ingatlan.com-on kerestük a kiadó lakásokat a fent említett kerületekre és a maximum 100 ezer forintos bérleti díjra szűrve. A találatok egyértelműen azt mutatják, hogy érdemes ezeken a területeken is keresgélni, hiszen Budán, az I. kerület csendes kis utcáiban is kínálnak kiadó lakást, csakúgy mint a pesti oldal nyüzsgő negyedeiben. 

 

 

A négy kerületre összesen több mint 200 találatot kaptunk, melyek közül nem meglepő módon az I. kerületben van a legkevesebb, alig 20 hirdetés. Ezek közül az I. kerületben jellemzően 30-40 négyzetméteres, 1 szobás, míg a pesti kerületekben akár 60 négyzetméteres, 2 szobás lakást is találhatunk.

 

 Erre is szükséged lehet

 

A tulajdonosok a legtöbb esetben 2 havi kauciót kérnek, így az első pár havi bérleti díjjal együtt, plusz a költözés költségeit is belekalkulálva akár 500 ezer forintot is kitehet a költözés. Ez az összeg nem biztos, hogy minden lakáskereső számára azonnal egyben rendelkezésére áll, így akár egy kisebb összegű személyi kölcsön felvétele is szükségessé válhat.

 

Ilyen esetekben érdemes egy összehasonlító kalkulátorban megnézni a banki ajánlatokat. Jelenleg egy 500 ezer forintos személyi kölcsönt 3 éves futamidőre havi 17 ezres törlesztővel kínálnak a bankok. Ezeknek a hiteleknek a törlesztőrészlete végig fix, tehát nem kell attól tartani, hogy a havonta fizetendő összegek rohamosan nőni fognak egy esetleges újabb gazdasági válság hatására.

 

Adózási szabályok 

 

Most pedig lássuk, hogy ingatlant kiadó tulajdonosként mivel érdemes tisztában lennünk, tehát milyen szabályok vonatkoznak a lakáskiadásra. 

A lakás bérbeadásának legfontosabb szabályairól a NAV 10. számú információs füzete nyújt tájékoztatást.

Lakóingatlan bérbeadása egyéni vállalkozóként, adószám (bejelentési kötelezettség) nélkül magánszemélyként vagy adószámos magánszemélyként lehetséges. Magánszemélyek esetében tehát nem feltétlenül szükséges adószámot kiváltani a bérbeadáshoz.

 

Önálló tevékenységből származó bevételnek tekintjük a bérleti díjat, és a bevétel részét képezi az ezzel összefüggésben kapott költségtérítés is. Abban az esetben, ha a közüzemi számlák a bérlő nevére szólnak, akkor a szolgáltatók felé kifizetett díjak nem részei a bevételnek. Így viszont költségként sem számolhatók el.

Ha mi is lakást bérelünk egy más településen, mint ahol a sajátunkat kiadjuk, a bérbeadásból származó bevételünkből levonhatjuk a bérbevett lakás ugyanabban az évben igazoltan kifizetett bérleti díját (amennyiben a bérbevétel a 90 napot meghaladja). A bevétel ilyen módon való csökkentésének az is feltétele, hogy hogy a bérbevett lakással összefüggésben nem számolunk el költséget, és a bérleti díjat még részben sem téríti meg részünkre senki.

 

A bevételből meg kell állapítanunk tényleges jövedelmünket, mely vagy 10%-os költséghányad alkalmazásával vagy tételes költségelszámolással történik.

A, 10%-os költséghányad: A bevétel 90%-át kell jövedelemnek tekinteni.

B, Tételes költségelszámolás: A bevétellel szemben (a bevétel mértékéig) meghatározott költségek számolhatók el. Költségként az adóévben ténylegesen kifizetett, szabályszerűen igazolt kiadást lehet figyelembe venni, mely a bevételszerző tevékenységgel közvetlenül összefügg. A költségek levonása után maradó bevétel számít jövedelemnek.

 

A kiszámított jövedelem után személyi jövedelemadót kell fizetni, melynek mértéke 15%. Az ingatlan bérbeadásból származó jövedelem után nincs járulékfizetési kötelezettség, és szociális hozzájárulási adót sem kell utána fizetni. Az egészségügyi hozzájárulás (eho) fizetési kötelezettsége attól függ, hogy évente 1 millió Ft-nál több vagy kevesebb-e a bérbeadásból származó jövedelem (nem a bevétel!). 1 millió Ft-os éves jövedelemig nincs eho-fizetési kötelezettség. 1 millió Ft jövedelem felett azonban a teljes jövedelem után meg kell fizetni az egészségügyi hozzájárulást. Ennek mértéke 14%. (A hozzájárulás fizetésnek van összegszerű felső határa is.)