Földünk számtalan országában használnak kiegészítő pénzeket. Ezek sokkal ellenállóbbá teszik a gazdaságot, azáltal, hogy segítik az emberek és a vállalkozások egymás közötti csereügyleteinek elszámolását. Úgy gondoltuk, hogy tennünk kell azért, hogy többen megismerjék azokat az elveket és rendszereket, amik sok millió ember életét teszik kiszámíthatóbbá. Az alábbi ismertető az Új pénz egy új világnak című könyvben olvasható, amit ingyenesen le lehet tölteni innen vagy megrendelhető innen.

 

 

A világnak egy olyan globális valutára van szüksége, amely nem valamelyik ország nemzeti valutája. Ez elsőre meglepő gondolatnak tűnhet, de számos erőteljes érv szól mellette.

 

Miért van szükség egy új, globális valutára?

Két fő oka van annak, hogy szükség van egy új, globális fizetőeszközre:

•  geopolitikai ok: ha a dollár elveszti globális tartalékvalutaként betöltött kiváltságos szerepét, számíthatunk arra, hogy más valuták próbálnak majd terjeszkedni a saját régiójukban, amely miatt már sok háború robbant ki a történelemben.

•  gyakorlati ok: egy speciálisan globális valutát úgy lehet megtervezni és adminisztrálni, hogy azzal megoldhatóak legyenek fontos problémák, mint a gazdasági instabilitás és a vállalati rövidlátás.

 

 

Geopolitika

A dollár globális tartalékvalutaként való használata kivételes előnyhöz juttatja az Egyesült Államokat, hiszen ma ez az egyetlen ország a világon, amely megengedheti magának az állandó kereskedelmi deficitet. Ez úgy lehetséges, hogy a központi bankoknak az IMF jelenlegi szabályzata szerint kötelező elfogadniuk a dollárt. Ezt az előnyt azonban nem szabad állandó státuszként értelmezni. Mostani kivételezett helyét Amerika Nagy-Britanniától örökölte meg a II. világháború után, és néhányan úgy gondolják, hogy hamarosan le kell mondania róla Kína javára.

Ezek a változások gyakran súrlódásokkal járnak, és a pénzügyi befolyási övezetekért folytatott küzdelem gyakran károkat okoz. A legveszélyesebb az az időszak, amikor az addig vezető szerepben lévő hatalom veszít az erejéből, és már nem tud megoldást nyújtani a problémákra, viszont ahhoz még elég ereje van, hogy másokat akadályozzon. Ebben a helyzetben van a világ napjainkban. Ha a dollár válságba kerül, a legvalószínűbb következmény a globális rendszer széttöredezése lesz három zónára: a nyugati féltekére, amit a dollár ural, egy európai befolyású övezetre és egy ázsiai zónára (amely még formálódik). Ezen monetáris zónák között nagymértékű változékonyságra számíthatunk, még annál is nagyobbra, mint ami ma zajlik a nemzeti valuták esetében. Az is valószínű, hogy devizafelügyeletek fognak létrejönni a zónák között, amelyek költségesek lesznek és sok egyéb problémával fognak járni. Mindezek a tényezők a békés gazdasági és politikai fejlődés ellen hatnak.

A Terra kereskedelmi referenciavaluta (TRC) bevezetése számos konfliktusforrást szüntet meg, emellett a könnyű és hatékony nemzetközi kereskedelemtől függő cégek és más szer- vezetek életének fontos problémáit oldja meg.

 

Gyakorlat

A speciális célú globális valuta bevezetése más, napjainkban különösen fontossá váló problémákat is megold. A hagyományos pénzzel ellentétben, a Terra spontán módon, folyamatosan ellensúlyozná a gazdasági ciklusok változásait, és hozzájárulna a világgazdaság stabilizálásához. Ami talán még fontosabb, a Terra a multinacionális vállalatokat erősen ösztönzi a hosszú távú gondolkodásra. A kockán forgó tétet és a jelenlegi pénzügyi instabilitást tekintve úgy gondoljuk, hogy a rendszer bevezetése időszerű és rendkívül fontos.

 

 

Bár meglehetősen részletes, ez a fejezet mégiscsak áttekintést tud nyújtani a Terráról. Akik többet szeretnének tudni róla, olvassák el az átfogóan elemző tanulmányt, amely letölthető a témával foglalkozó internetes oldalakról.

 

 

A Terra jellemzői

 

A Terra a hagyományos, bankhitellel kiadott pénztől alapvetően eltérő elvekre épül. A fő különbségek a következők:

 

•  A Terra száz százalékosan eszközalapú, eltérően a hagyományos pénztől, amely nem alapul semmire, csak arra a hitre, hogy mások majd elfogadják. Ezért definíció szerint soha nem lehet létrehozni egy résztartalékra épülő Terra-rendszert és a Terra kínálata nem nő vagy csökken a bankhitelek bővülésével vagy szűkülésével.

•  A Terra mögött a világgazdaság tizenkét legreprezentatívabb árucikkének és szolgáltatásának kiegyensúlyozott kosara áll. Így ez a referenciavaluta természetes inflációfedezetként szolgál.

•  A Terra a WIR-hez és a C3-hoz hasonlóan természeténél fogva ellensúlyozza a gazdasági ciklusokat, így segít stabilizálni a gazdaságot. A hagyományos pénzteremtés erősíti a ciklusokat, azaz fokozza a fellendüléseket és a recessziókat, amelyek destabilizálják a gazdaságot, még úgy is, hogy a központi bankok megpróbálják csökkenteni ezt a hatást.

•  A Terrának nincs kamata, hanem évi 3,5–4% állásdíja van (a Terra mögött álló árucikkek tárolási költségeinek fedezésére). Így a Terra csak a kereskedelem és a szerződéskötések eszköze lehet, értéktartóként nem funkcionál. A Terra így a kereskedelmet ösztönzi, míg a hagyományos pénz a felhalmozást.

•  A Terrát a Terra Szövetség kezeli, míg a hagyományos pénzt a központi bankok. Azt, hogy mennyi Terra legyen a piacon, nem a szövetség dönti el hatalmi szóval, hanem a tagok megegyezésén alapul.

 

A Terra rendszer résztvevői négy csoportba sorolhatók: a Terra támogatói, a Terra felhasználói, az árucikkek és határidős ügyletek piaca és maga a Terra Szövetség. Más szervezetek és személyek is közvetett kapcsolatba kerülhetnek a rendszerrel úgy, hogy szerződéses hivatkozásként használják, de közvetlenül nem vesznek részt benne.

 

 

A Terra mechanizmusa

 

A következőkben megvizsgáljuk, hogyan működik a Terra Szövetség.

 

A Terra keletkezése

Egy tag, aki a Terra mögött álló egyik árucikkből többlet árukészlettel rendelkezik, eladhatja árukészletét a Szövetségnek. Ezzel kiadható a megfelelő mennyiségű Terra, azaz (Terrában fizetett és denominált) készletbizonylat, és a résztvevő cég biztosítja az adott összeg fedezetét. Így keletkezik a Terra. Bizonyos értelemben nem más, mint egy közraktárjegy, amely a pénz történelmileg rendkívül régi formája.

 

Mi az a Terra egység?

A Terra egység a Terra Szövetség eszközeinek egy bizonyos mennyiségére szóló követelése. A Szövetség raktárakban tárolja a Terra mögött álló árucikkeket. Ez a mennyiség összességét tekintve mindig pontosan annyi, amennyi az összes létező Terra egység visszaváltásához szükséges.

Nézzünk egy egyszerű példát! Tegyük fel, hogy 100 Terra egység van forgalomban és minden egység 1 gramm aranyat, 1 gramm rezet és 1 mázsa búzát reprezentál. Ebben az esetben a Terra Szövetség 100 gramm aranyat, 100 gramm rezet és 100 mázsa búzát fog folyamatosan raktározni.

Egy életszerűbb példa: tegyük fel, hogy egy olajtermelő vállalat úgy dönt, hogy elad egymillió hordó nyersolajat a Terra Szövetségnek, amiért megfelelő mennyiségű Terrát kap. Mivel a nyersolaj egyike a Terra mögött álló árucikkeknek, a Terra Szövetség az árupiacon annyi olajat ad el, és a többi 11 árucikkből annyit vesz, hogy mind a 12 komponens ismét egyenlően adja ki a Terra termékkosarát.

 

A Terrára alapuló kereskedelem

Amikor egy Terrát kiadnak, azt úgy lehet adni-venni, mint bármely más pénzt vagy árucikket. Azonban a Terrára állásdíjat számolnak, ami évente kb. 3,65 százalék. Másképp fogalmazva, a Terra tartalékolását naponta egy század százalék (0,01 százalék) időbüntetés terheli. Mivel a Terra elektronikus pénz, a modern számítógépeknek köszönhetően ezt a parkolási díjat pontosan el lehet osztani a kereskedők között az alapján, hogy (akár percre pontosan) mennyi ideig tartalékolták Terra-egységeiket. Ez az inflációtól védett valuta így folyamatosan ösztönzi a vele való kereskedelmet. Minden Terrát elfogadó szervezet vagy személy a Terra felhasználója lesz.

 

A Terra visszaváltása

Amikor a résztvevők bármilyen okból úgy határoznak, hogy a Terrát nemzeti valutára váltják, csak vissza kell adniuk a Terrájukat a Szövetségnek. Így ők „végfelhasználóvá” válnak. Ilyenkor a Szövetség eladja a megfelelő mennyiségű árut a kosarából, amelyért hagyományos pénzt kap, a végfelhasználó pedig 2 százalék tranzakciós díjat fizet. Ez a díj arra ösztönzi a tagokat, hogy minél ritkábban váltsák be Terrájukat hagyományos pénzre. A Szövetség ezután kifizeti a pénzt a végfelhasználónak a rendszerben részt vevő bankokon keresztül.

 

Közvetett felhasználók

Van még egy csoport, akiknek előnye származhat a Terrából, még ha soha nem is kerültek kapcsolatba a Terra Szövetséggel – ők a közvetett felhasználók. Ezek olyan cégek, amelyek nem akarják a nemzeti valuta hullámzásához kötni magukat. Ők a szerződéseikben a Terrát használják referenciavalutaként, azaz a szerződéseik nemzeti valutában meghatározott értékét a Terrához kötik közös megállapodás szerint.

 

Finomítások

A Terrának lehetnek kifinomultabb felhasználási módjai is, mint a jövőbeli szolgáltatásokra fennálló követelések, vagy mesterséges eszközök, mint a széndioxid-kibocsátási kvóták. Elméletben bármely termék vagy szolgáltatás beemelhető a rendszerbe, ha az szabványosítható, és egy határidős piacot lehet hozzá szervezni.

 

 

Egy példa a Terra-mechanizmusra

 

Lássunk egy olyan példát, amelyben egy olajcég úgy dönt, hogy a hagyományos pénz mellett Terrában is elfogadja számlái kiegyenlítését és ez új tranzakciók sorozatát teszi lehetővé:

1. (a) Egy egymillió hordó többlettel rendelkező olajcég eladja ezt a mennyiséget a Terrának, ahelyett, hogy a hagyományos úton próbálná eladni. (Megjegyzendő, hogy ilyen döntést valószínűleg recesszió idején fog hozni, amikor az olaj és más árucikkek iránti kereslet csökken, és amikor a további eladások tovább csökkentenék az árakat a piacon.)
(b) és (c) A Terra Szövetség az olaj egy részét eladja, hogy növelje a többi 11 árucikke arányát.
(d) A szövetség a cég számláján annyi Terra-egységet ír jóvá, amely egyenlő 1 millió hordó olaj aktuális vásárlóerejével.

2. (a) Az olajcég a Terra-egységek  egy részén olajfúrótornyot  vesz egy olyan cégtől, amelyik szintén elfogad Terrát.
(b) A fúrótorony szállítója a Terrái egy részét alkatrészek vásárlására költi az ő beszállítóitól.
(c) A folyamat  ugyanúgy  folytatódik,  mint bármely  hagyományos  valuta esetében, amíg a Terrát vissza nem váltják.

3. Az olajcég, a fúrótorony-beszállító és más Terra-felhasználók mind állásdíjat fizetnek, amikor a Terrát használják, attól függően, hogy meddig volt a Terra a számlájukon.

4. (a) Amikor a Terrát visszaváltják, a végfelhasználó 2 százalék visszaváltási díjat fizet
(b) Ezután a Terra Szövetség eladja a raktározott árucikkek megfelelő részét, és kifizeti a Terrák ellenértékét hagyományos valutában.

5. A közvetett haszonélvezők egyszerű kereskedelmi referenciaként is használhatják a Terrát, szerződések értékét határozhatják meg benne, de a szerződésekhez kapcsolódó számlákat már hagyományos pénzben fizetik ki, a szerződő felek közti megegyezésnek megfelelően.

 

 

A fentiek az Új pénz egy új világnak című könyvben olvashatóak. Ha érdekelnek a kiegészítő pénzekkel kapcsolatos további érdekességek, akkor ingyenesen a teljes könyvet innen le tudod tölteni vagy megrendelheted a Libri weboldalán.