Földünk számtalan országában használnak kiegészítő pénzeket. Ezek sokkal ellenállóbbá teszik a gazdaságot, azáltal, hogy segítik az emberek és a vállalkozások egymás közötti csereügyleteinek elszámolását. Úgy gondoltuk, hogy tennünk kell azért, hogy többen megismerjék azokat az elveket és rendszereket, amik sok millió ember életét teszik kiszámíthatóbbá. Az alábbi ismertető az Új pénz egy új világnak című könyvben olvasható, amit ingyenesen le lehet tölteni innen vagy megrendelhető innen.

 

A kiegyensúlyozatlan pénzügyi rendszerből eredő lelki problémákat „sebeknek” is nevezhetjük, mert mélyek, legérzékenyebb pontunkig hatolnak és szinte lehetetlen őket elkerülni. Ezek a sebek aláássák kapcsolatainkat és hatásukra megkérdőjelezzük saját értékünket. A legtöbbünk együtt érez azokkal, akik a nem elegendő pénz miatti állandó nélkülözésben élnek. A szegénység által vágott sebek valóban mélyek, kínzóak és könnyen érthetőek. Azonban a jang monopóliuma minden gazdasági osztályt érint – nemcsak a szegényeket, hanem a gazdagokat is. Mégis, a túl nagy vagyonból eredő problémákat általában alulértékeljük. Bernice Hill jungi pszichológus négy, a túl nagy vagyonhoz kötődő sebet határozott meg, amelyek a személyes kapcsolatok különböző szintjén jelennek meg: ezek az elvárások, elszigeteltség, egészségtelen családi kapcsolatok és az identitásválság béklyói.

 

 

A gazdagság négy sebe

 

1. Az elvárások béklyói. A gazdagok, gyakran válnak a nélkülözők félelmeinek, igényeinek és elvárásainak célpontjaivá. A társadalmi elvárások átszövik az élet számos területét. A gazdagoktól elvárják a jótékonykodást, és általában a „jótetteket”, amely alatt gyakran azt értik, hogy mindenkinek pénzt kellene adniuk. Amikor meghívják őket egy partira vagy eseményre, gyakran meg kell kérdezniük maguktól: „engem hívtak, vagy a csekk-könyvemet?”

2. Elszigetelődés. A gazdagokban gyakran felmerül a kérdés, hogy kapcsolataik igaz barátságra épülnek, vagy esetleg a pénzük, társadalmi helyzetük vonzza a körülöttük lévőket. Ennek következménye az, hogy általában csak azokkal barátkoznak, akik hasonló pénzügyi és társadalmi háttérrel rendelkeznek, de így is elszigeteltnek érzik magukat. Felmerül a fájó kérdés: „ha elveszteném az összes pénzemet, hány barátom maradna, és hogyan tudhatom meg, hogy vannak-e igazi barátaim?” A szerelem, a népszerűség és a bajtársiasság gyorsan elpárologhatnak a pénzzel együtt. Ez a bizalomhiány jelenik meg a hatalmas biztonsági intézkedésekben: a házuk, értéktárgyaik és életük köré épített magas falban, a szó szoros és átvitt értelmében is. Egy idő után a gazdagok „aranykalitkában” érezhetik magukat.

 
3. Egészségtelen családi kapcsolatok. Milyen gyakran hallunk a gazdag családokon belüli viszályról, az örökséggel kapcsolatos félelemről és általános idegességről, a végrendeletekről és az örökösökre gyakorolt nyomásról, hogy az elvárások szerint viselkedjenek? Még a legbensőségesebb kapcsolat – a párválasztás – is házassági szerződésekkel terhelt, így maga a párkapcsolat is egy újabb szerződéssé silányul.

4. Identitásválság. Talán a legnagyobb probléma, főleg azok számára, akik örökség útján jutottak vagyonhoz, hogy megkérdőjelezik saját értéküket és identitásukat. Ha egy embert főleg arról azonosítják, hogy pénze van, a következő kérdés merülhet fel benne: „ki vagyok én valójában?” Jacob Needleman filozófus szerint „az egyetlen, ami pénzen nem megvehető, a jelentőségteljes élet”.  A vagyonos emberek gyakran szembesülnek bűntudattal, feszültséggel és a jelentéktelenség érzésével.

 

 

Világunkban, ahol az ember pénzben mért értéke sok mindent meghatároz, van egy hiányban lévő árucikk: a bizalom. Mind a négy seb a bizalomhiány miatt alakul ki: a társadalom, a barátok, a család, és egy ember saját identitása iránt. Ha az ember gazdagokról hall, a közhelyes válasz ez: „irigylem a problémáit”. Ez a hozzáállás azonban közömbössé tesz az egyén által érzett fájdalomra.

Teljesen világos, hogy mind a szegények, mind a gazdagok szenvednek ettől a pénzügyi rendszertől. Minden gazdasági csoportnak a saját, pénzzel összefüggő sérüléseivel kell szembenéznie. Ezek a sebek azt jelzik, hogy ebben az uniformizált pénzügyi rendszerben senki sem nyer, mert az emberi természetnek csak bizonyos részeit erősíti fel és irigységet, valamint a hiánytól való félelmet kelt.

 

Olyan világban élünk, mely csak egyetlen típusú pénzt használ. Ez a pénz évszázadokkal ezelőtt született, és az iparosodás korának értékrendjéből származik. Csak kevesen képesek kivonni magukat az egyensúlytalanság és a küzdelem alól, amelyet ez a csereeszköz eredményezett.

Számos társadalmi problémánk a jang árnyékokban gyökerezik. Nem egyszerű ok-okozati viszony áll fenn köztük, hanem egy olyan kapcsolat, amit a kémikusok katalitikus reakciónak neveznek: egy anyag nemcsak részt vesz a reakcióban, hanem erősíti is azt. Az itt leírt társadalmi betegségek nem szükségszerűen a pénzügyi rendszer közvetlen eredményei, hanem egy olyan tulajdonságcsoportból következnek, amelyben a pénz a legfontosabb információsokszorozó.

A modern pénzrendszer azokat jutalmazza, akik pénzt halmoznak fel: kamatot, presztízst és anyagi kényelmet biztosít nekik. Viszont kegyetlenül megbünteti azokat, akik nem tudnak részt venni a felhalmozásban: ők gyakran csődbe mennek és elszegényednek. Ez a játszma a végtelenségig folytatódik, hatása pedig romboló: tízezrek halnak éhen minden nap a világon; nagy részük gyerek. Nem is játszma ez; inkább népirtás.
Hogy végre egyénileg és közösségileg is „egésszé” váljunk, minden archetípus energiáját integrálnunk kell, és szükségünk van a jin és a jang összhangjára is. A feminin elnyomása nem folytatódhat, nemcsak mert mélyen helytelen, hanem mert elpusztít minket. 

 

 

A fentiek az Új pénz egy új világnak című könyvben olvashatóak. Ha érdekelnek a kiegészítő pénzekkel kapcsolatos további érdekességek, akkor ingyenesen a teljes könyvet innen le tudod tölteni vagy megrendelheted a Libri weboldalán.