KHR (vagy BAR) lista

KHR (vagy BAR) lista

Frissítve: 2016.04.07. Szerző: BankRáció csapat

A Központi Hitelinformációs Rendszer (KHR) - régebbi nevén Bankközi Adós-és Hitelinformációs Rendszer (BAR) - egy olyan negatív adóslista, melyet a pénzintézetek közösen tartanak fenn, hogy kiszűrjék a megbízhatatlan adósokat, valamint azokat, akik csalást vagy bűncselekményt követnek el a pénzintézetek kárára. Ehhez a listához az összes pénzintézet hozzáfér, mivel mindegyikük alapvető érdeke, hogy hiteligénylésnél az összes szereplő státuszát megvizsgálják a KHR-ben.

Amennyiben szerepelsz a KHR listán, tudnod kell, hogy a hitelfelvételed folyamata nagyon megnehezül, még akkor is, ha csak zálogkötelezettként szerepelsz az ügyletben. Ha mégis pozitívan ítéli meg a bank az igénylést, általában akkor is csak kedvezőtlenebb feltételekkel nyújt hitelt.

A következő okokból kerülhetsz fel a KHR listára:

I. Hitelmulasztás

Azaz, ha valamely pénzintézettől felvett hiteledet nem törleszted megfelelően, és 90 napon keresztül a minimálbérnél magasabb összegű lejárt tartozásod van.
A hitel összes, adóssal azonos jogú szereplője (kezes, adóstárs) szintén felkerülhet a KHR-re a zálogkötelezett kivételével, mivel ő csak a felajánlott fedezetével (pl. ingatlan) felel a tartozásért.

A bankok különböző feltételeket támasztanak a KHR listán szereplőkkel szemben, attól függően, hogy te, mint potenciális adós milyen státusszal rendelkezel:

Aktív státusz

Aktív státuszú vagy, ha 90 napot meghaladó, a minimálbérnél magasabb összegű lejárt tartozásod van. A napok számlálása azon a napon indul el, amikor meghaladta a minimálbér összegét a fizetési késedelem. Aktív KHR listásoknak egyik pénzintézet sem nyújt hitelt. Addig maradsz aktív, ameddig:

  • a teljes tartozásod ki nem fizeted,
  • vagy a pénzintézet érvényesíti követelését a fedezeten (elárverezés),
  • a szerződés átütemezése megtörténik (pl. futamidő hosszabbítása, törlesztés módjának megváltoztatása).

Passzív státusz

Akkor kerülsz passzív státuszba, ha aktív voltál, de tartozásodat kiegyenlítetted, vagy a pénzintézet érvényesítette a követelését, vagy a hitelszerződést átütemezte. Ebben a státuszban maximum egy évig maradsz, aztán törölnek a KHR listáról. Passzív státuszúakat némely bank elfogad zálogkötelezettként, de ilyenkor általában kevesebb hitelt ad és azt is drágábban.

A behajthatatlan tartozások (melyeket például a bank már leírt) továbbra is 5 évig maradnak a rendszerben!

II. Kártyavisszaélés

Bankkártyával (vagy hitelkártyával) való visszaélés miatt is felkerülhetsz a KHR-re, ennek tipikus esetei a következők:

  • Kártya jogosulatlan használata: ha a kártya tulajdonosa, jogosultja bejelenti, hogy a kártya elveszett, vagy már nincs a birtokában, vagy a kártya használatához szükséges személyes igazoló okmányok, PIN kód, stb. elveszett, vagy harmadik fél tudomására jutott, és a bejelentés után mégis a kártya eredeti tulajdonosa vagy jogosultja használja a kártyát.
  • Jogosulatlan adathasználat: amikor a kártyát nem a tulajdonosa vagy jogosultja használja, hanem olyan személy, aki másnak adja ki magát, más papírjait vagy hamis papírokat, más kódját használja fel, vagyis lopott vagy talált kártyát használ.
  • Kártyahasználat miatti jogerős ítélet: ha a kártya felhasználójával kapcsolatban jogerős bírósági határozat van, miszerint a Btk. 313/c. paragrafusában meghatározott bűncselekményt követett el.

Ezekben az esetekben nincs aktív vagy passzív státusz. Az elkövető felkerül a KHR listára és ennek ténye, illetve a felkerülés körülményei a KHR-ben 5 évig nyilván vannak tartva. Ennek leteltéig nincs mód arra, hogy a KHR-ről való lekerülést meg lehessen gyorsítani, de 5 év után a felkerülésre vonatkozó adatok visszavonhatatlanul törlődnek a rendszerből.

III. Hamis adatok közlése

Szintén felkerülhetsz a KHR listára, ha bármely pénzügyi termék (bankszámla, hitel, stb.) szerződéskötésénél valótlan adatokat közölsz, hamis vagy hamisított okiratot (pl. bankszámlakivonat) használsz fel. Ebben az esetben sincs aktív vagy passzív státusz. A felkerülés körülményei a KHR-ben 5 évig nyilván vannak tartva. Ennek leteltéig nincs mód arra, hogy a KHR-ről való lekerülést meg lehessen gyorsítani, de 5 év után a felkerülésre vonatkozó adatok visszavonhatatlanul törlődnek a rendszerből.

Jó tudni

  • A bank különös alapossággal meg fogja vizsgálni - ha szerepelsz a KHR nyilvántartásban - hogy miért kerültél fel.
  • A bank különböző módon vizsgálja meg a hitelügylet szereplőit a KHR lista szempontjából. Egyes bankok például nem veszik figyelembe, ha a zálogkötelezettek szerepelnek a KHR listán.
  • KHR státuszodról díjmentes tájékoztatást kérhetsz évente egyszer a számlavezető bankodnál (vagy a KHR-hez csatlakozott referenciaadat-szolgáltatóktól). Ezt más néven ügyféltudakozványnak nevezik.

Tipp

Ha már most tudod, hogy hitelt szeretnél felvenni a közeljövőben, akkor érdemes bankodnál már most lekérni a KHR státuszodat. Így nem érhet a hiteligénylésnél meglepetés, és nem akkor kell majd kapkodva újratervezned a szükséges teendőket vagy elszalasztani a kiválasztott ingatlan megvételét. Ezt azért javasoljuk, mert korábban nem minden esetben közölték az adott személlyel, hogy felkerült a KHR listára, és sokan nem is tudtak róla, hogy szerepelnek rajta, gyakran ez csak a hiteligénylésnél derült ki.

Jogszabályok

A Központi Hitelinformációs Rendszerrel kapcsolatos jogszabályok:

  • 1996. évi CXII. törvény (Hpt.) a hitelintézetekről és a pénzügyi vállalkozásokról, amely meghatározza a Központi Hitelinformációs rendszer üzemeltetésével és felhasználásával kapcsolatos szabályokat.
  • 2001. évi CXX. törvény (Tpt.) a tőkepiacról, amely tartalmazza a KHR-el kapcsolatos adatkezelési szabályokat.
  • 2007. évi CXXXVIII. törvény (Bszt.) a befektetési vállalkozásokról és az árutőzsdei szolgáltatókról, valamint az általuk végezhető tevékenységek szabályairól, amely tartalmazza a KHR-rel kapcsolatos adatkezelési szabályokat.
  • 361/2009 (XII. 30) Kormányrendelet a körültekintő lakossági hitelezés feltételeiről és a hitelképesség vizsgálatáról, amely a hitelező által elért hitelinformációs rendszerből való lekérdezési kötelezettséget írja elő.