Mit érdemes tudnod a hitelekről igénylés előtt?

Mit érdemes tudnod a hitelekről igénylés előtt?

Frissítve: 2016.04.29. Szerző: BankRáció csapat

Mindet nyit

Mi a hitel?

 

A hitel a hitelintézetek által üzletszerűen, azaz díjak, kamatok és egyéb költségek fejében adott pénzösszeg, amelyet az adós jellemzően részletekben köteles visszafizetni. Hitel igényelhető előre meghatározott céllal (áruvásárlás, ingatlanvásárlás), vagy cél nélkül (szabad felhasználás), beszélhetünk továbbá fedezet mellett, illetve fedezet nélküli hitelekről.

Jó tudni: Ha hitelt veszel fel, a rendelkezésedre álló összegnél több pénzt költesz el valaminek a megvásárlására. Ez azonban egyben azt is jelenti, hogy lemondasz a jövőbeni bevételeid egy részéről, arról, amelyet a hitel törlesztésére kell majd fordítanod mindaddig, amíg a teljes hitelt, annak költségeivel együtt vissza nem fizeted a banknak. Fontos számolnod azzal is, hogy a bank a pénzt nem ingyen adja: kamatot, illetve egyéb költségeket számol fel. A hitel lejártáig tehát a felvett összegnél többet, egyes kölcsönök esetén sokkal többet kell majd visszafizetned.

Tipp Olvasd el, a BankRáció szerint mire érdemes hitelt felvenni és mire nem, itt.

Frissítve: 2016.04.29.

A hitel célja alapján milyen hitelfajták léteznek?

 

A hiteleket felhasználási céljuk szerint két nagy csoportra lehet bontani. Az egyik csoportba tartoznak azok a hitelek, amelyeknek a célja előre meghatározott, azaz nem költheted másra (például a tetőtér beépítésére kapott hitelt nem költheted autóra). A másik csoportba a szabad felhasználású hitelek tartoznak - ezeket szabadon, bármire elköltheted.

Jó tudni: Mindig az adott célnak megfelelő hitelt érdemes választani!

Ha például 500 ezer forintra van szükséged, érdemesebb személyi kölcsönt felvenni, nem pedig jelzálogfedezetű hitelt. Így, bár magasabb a kamat, de egyszerűbben tudsz pénzhez jutni, és nem kell megterhelni azt az ingatlant, amit esetleg a hitel lejárta előtt eladnál.

Ha már 4 millió forintra van szükséged, mert a meglévő lakásodat korszerűsítenéd, felújítanád, akkor érdemesebb felújítási hitelt felvenni, mint mondjuk szabad felhasználásút, mert előbbinek általában alacsonyabb a kamata.

 

Frissítve: 2016.04.29.

Fedezet alapján milyen hitelfajták léteznek?

 

A hitelek elnevezése sokszor megtévesztő, ezért is nehéz eligazodni az ajánlatok között. Ezen segítünk az alábbi rendszerezéssel, ami a lakossági hiteleket fedezetük alapján csoportosítja.

Jó tudni: A fedezet a hitel visszafizetésének biztosítéka, amelyet a bank a törlesztés elmaradása esetén pénzzé tehet. Ennek felajánlásáért cserébe kedvezőbb feltételekkel nyújthatnak kölcsönt, hiszen kisebb a kockázata annak, hogy a kölcsönadott pénzt nem fizetjük vissza. A fedezet, ahogyan az ábra is mutatja, lehet ingatlan, ilyen esetekben a bankok „jelzáloghitelről" beszélnek (a fedezetként felajánlott ingatlan tulajdoni lapjára ugyanis a bank jelzálogjogot jegyez be), illetve lehet tárgyi fedezet, amely általában autó (gépjárműhitel), vagy mondjuk (áruhitelnél) egy TV.

Frissítve: 2016.04.29.

Milyen célokra vehetsz fel ingatlannal (jelzáloggal) fedezett hitelt?

 

Lakáshitel

Lakáshitel név alatt a lakás-, ház- és telekvásárlási hiteleket értjük, illetve az építési, felújítási és bővítési hiteleket, valamint a tulajdonrész-kivásárlást is ide sorolják. A lényeg, hogy a hitelösszeg lakás (vagy ház) célra legyen felhasználva.

Szabad felhasználású jelzáloghitel

Ahogy a neve is mutatja, a kapott hitelösszeget szabadon, bármire elköltheted. Szabad felhasználású ingatlanfedezetes hiteleknek kicsit magasabb a kamata, mint a kizárólag ingatlan célra használható hiteleknek, viszont még mindig sokkal kedvezőbb, mint a fedezet nélküli hiteleké.

Egyéb

A bankok általában eltérő kondíciókkal adnak kölcsönt telek vagy üzlethelyiség megvásárlására, vagy tulajdonostársad kivásárlására (tulajdonközösség megszüntetése). Ettől függetlenül ilyen esetekben is a hitel fedezete az ingatlan.

Jó tudni: A jelzálog szó magáért beszél: „zálog” része mutatja, hogy valamit zálogba adsz, vagy kell adnod, hogy a hitelt megkapd. Bár jelzálog alatt a szakzsargon és a bankok többsége ingatlan zálogot (azaz ingatlanfedezetet) ért, de lehetne bármi, ami általánosságban értékkel bír és a banknak megnyugtató, könnyen eladható értéket jelent, ha a hitelt nem fizeted. Elméletileg a gépjárműhitelt (aminek az autó a fedezete) is nevezhetnénk jelzáloghitelnek, de nem tesszük, mivel arra zálogjogot nem lehet bejegyezni.

Frissítve: 2016.04.29.

Milyen célokra vehetsz fel tárgyi fedezettel hitelt?

 

Gépjárműhitel

A gépjárműhitel új és használt jármű vásárlására igénybe vehető hitel, ahol a hitel fedezete maga a gépjármű. Felhasználható személyautók, kisebb haszongépjárművek (kisteherautók, furgonok) motorkerékpárok, illetve robogók vásárlásához. Használt járműveknél a bankok általában korlátozó feltételeket alkalmaznak, ilyen lehet egyebek mellett, hogy a hitel futamidejének végén a gépjármű nem lehet 10 évesnél idősebb.

Áruhitel

Áruhitelt általában egy-egy árucikk megvásárlásához lehet igénybe venni. Esetenként előfordul, hogy több termék egy helyen történő megvásárlására áll rendelkezésre egy keret. Összege jellemzően 20 ezer és 2 millió forint között mozog. Futamideje általában egy évnél rövidebb, de előfordulhat 3, ritkábban, nagyobb összegeknél 4-5 éves táv is. Itt nem a készpénzt, hanem a megvásárolt terméket, szolgáltatást kapja meg a hitel felvevője.

Jó tudni: Ha a fedezet alapú hitelt nem fizeted, akkor a bank elveheti a fedezetként szolgáló ingatlant vagy eszközt, amire felvetted a hitelt. Ez azonban a tárgyi fedezetes hiteleknél ritkán (csak a nagy értékű eszközök, mint például a gépjármű esetén) történik meg, mivel a fedezet, például egy TV értéke már a csomagolás kibontásakor drasztikusan csökken, nem beszélve arról, hogy használt állapotában mennyiért lehetne értékesíteni. Ezen okok miatt a tárgyi fedezetes hitelek nagyobb kockázatúak a banknak, mint az ingatlanfedezetűek, így magasabbak a kamataik is.

Frissítve: 2016.04.29.

Mi a „fedezetlen” hitel?

 

Fedezetlen hitelről akkor beszélünk, amikor a hitel mögött sem ingatlan, sem tárgyi fedezet nincs. A látszattal ellentétben azonban a banknak ebben az esetben is van fedezete: a hitelfelvevő jövedelme. Amennyiben a törlesztőrészletet nem fizeted, a bank megteheti, hogy a fizetésed egy részét automatikusan zárolja, és azt a hitel visszafizetésére fordítsa. Természetesen ez nem „megfogható" fedezet, mivel nem garantált, hogy a hitel futamideje alatt folyamatosan lesz jövedelmed. Ez egyben azt is jelenti, hogy itt a bank kockázata nagyobb, e hitelek kamata magasabb a fedezet mellett nyújtott kölcsönökénél.

Frissítve: 2016.04.29.

Milyen fajtái vannak a „fedezetlen” hitelnek?

 

Személyi kölcsön

Bár minden lakossági hitelt „személy" vesz fel, és minden hitel „kölcsön” a bankok személyi kölcsön alatt az olyan szabad felhasználású hiteleket értik, amelyeknek nincs sem ingatlan, sem tárgyi fedezetük.

Folyószámlahitel

A folyószámlahitel egy hitelkeret, amely összegig bankszámlád negatívba fordulhat. Ez a keret általában egy- vagy többhavi bankszámlára érkező jövedelemnek megfelelő összeg. Ennek futamideje általában 1 év, amely végéig a tartozást törleszteni kell. Mindeközben a bank magas kamatokat számít fel (a teljes hiteldíj mutató (THM) akár 30-40 százalék is lehet) minden napra, amíg mínuszban van az egyenleg.

Hitelkártya

A hitelkártya hasonlóan működik, mint a folyószámlahitel, csak külön hitelkártyaszámlát nyit neked a bank, amely mellé kártyát kapsz, hogy könnyebben költhess.

Egy lényeges különbség viszont van a két forma között: szinte mindegyik hitelkártyánál van egy türelmi időszak (általában 30-40 nap), ha ezen belül visszatöltöd az egyenleged (vagyis visszafizeted azt, amennyit elköltöttél a kártyával), akkor a bank nem számít fel kamatot. Amennyiben a meghatározott időpontig nem fizeted vissza teljes tartozásod, a bank a fennmaradó összegre elkezd kamatot számolni.

Jó tudni: Hitelkártyát csak vásárlásra javasolt használni, készpénzfelvételnél nincs türelmi időszak, itt a kamat felszámítása azonnal indul.

Diákhitel

Speciális „fedezetlen" hitel, amelynek fedezete a diák későbbi keresete.

A diákhitelnek a 2012/2013-as tanévtől két fajtája van:

  • A Diákhitel 1. bárki számára igényelhető, aki állami ösztöndíjas, állami részösztöndíjas és önköltséges képzésben vesz részt a felsőoktatásban, függetlenül attól, hogy nappali, esti, levelező tagozaton vagy távoktatásos formában tanul. Ez szabad felhasználású – tehát bármire elkölthető – hitel.
  • A Diákhitel 2.-t állami részösztöndíjas és önköltséges képzésre felvételt nyert hallgatók igényelhetik. Ez a hitel azonban kizárólag a képzési költségre (azaz a tandíjra) fordítható, a Diákhitel Zrt. közvetlenül a felsőoktatási intézménynek utalja. 
Frissítve: 2016.04.29.

Milyen kockázatai vannak a hitelfelvételnek?

 

A hitelfelvétel fő kockázata, hogy vissza tudod-e fizetni a felvett összeget és annak kamatát. Problémák három területen jelentkezhetnek:

1. Csökken a bevétel (jövedelem)

Havi bevételeid bármikor csökkenhetnek baleset, tartós betegség, vagy munkahelyi változások miatt. Az ebből eredő problémák ellen védelmet jelenthet, ha biztosítást kötsz (például munkanélküli vagy baleset- és életbiztosítás). Sok banknál ez feltétele a hitelnyújtásnak.

2. Emelkedik a törlesztőrészleted

Forint hiteleknél a törlesztőrészletet az általános kamatszint (jegybanki alapkamat) befolyásolja. Kamatemelés esetén a felvett hitel kamata is nőhet, így emelkedik a törlesztőrészlet is.

3. A fedezet értéke változik

A jelzáloghiteleknél a fedezetet ingatlan jelenti. Abban az esetben, ha ennek értéke jelentősen csökken, a bank újabb fedezet (például egy másik lakás) bevonását kérheti.

Ezek ellen védekezni biztosítással lehet, amire a bankok köteleznek is. Lakáshiteleknél például kötelező árvíz, tűz, betörés és egyéb károkat fedező lakásbiztosítást kötni. A biztosítások között nagy eltérések lehetnek. Olyat érdemes kötni, mely a lehető legtöbb (kár)eseményre biztonságot ad, és mindezt megfelelő összeghatárig nyújtja.

Jó tudni: A bankot a fedezet biztosítja a hitel vissza nem fizetése esetén. A fedezet értékének csökkenésével a bank kockázata megnő, mivel az adós esetleges fizetésképtelensége esetén a fedezet lefoglalásából és eladásából egyre kevesebb pénzt tud visszakapni.

Frissítve: 2016.04.29.

Milyen díjakat, kamatokat és egyéb költségeket számítanak fel hitelfelvételkor?

 

Az alábbi táblázatban megtalálod azokat a költségeket, melyeket a bank felszámíthat a hiteligénylés és a hiteltörlesztés során. A különböző költségeket nem egyszerre kell kifizetni és ezek közül csak néhány jellemző az adott hitelre.

A bank köteles minden költségről tájékoztatni téged, mint hiteligénylőt. Ezeket megtalálod az igényelt hitel hirdetményében, illetve a hitelszerződésben is.

 

Költség

Mikor?

Milyen gyakran?

Kinek?

Mennyit?

Tulajdoni lap

Hiteligényléskor

Ingatlanonként általában kétszer

Földhivatal vagy bank

1.000 - 6.250 Ft

Térképmásolat díja

Hiteligényléskor

Általában egyszer

Földhivatal vagy bank

2.400 - 3.600 Ft

Értékbecslési díj

Hiteligényléskor

Ingatlanonként egyszer

Értékbecslő vagy bank

kb. 30.000 Ft

Műszaki szakértői díj

Hitel szakaszainak folyósítása előtt (építési hiteleknél)

Szakaszonként

Értékbecslő vagy bank

15.000 Ft

Szerződéskötési díj

Szerződéskötéskor

Egyszer

Bank

Változó. Lehet fix összeg, vagy a hitelösszeg valahány százaléka

Ügyvédi díj

Adásvételi szerződés megkötésekor

Egyszer

Ügyvéd

Adásvételi összeg valahány százaléka (általában 0,5-1%)

Közjegyzői díj

Szerződéskötéskor

Egyszer

Közjegyző

Közjegyzői díjszabás szerint

Jelzálogjog bejegyzési díj

Jelzálogjog bejegyzési kérelem benyújtásakor

Ingatlanonként egyszer

Földhivatal

12.600 Ft

Jelzálogjog törlési díj

Hitel kifizetésekor

Ingatlanonként egyszer

Földhivatal

6.600 Ft

Egyszeri kezelési költség

Hitel folyósításakor (a három költség ugyanazt jelenti, elnevezés bankonként változik)

Egyszer

Bank

Változó. Lehet fix összeg, vagy a hitelösszeg valahány százaléka

Hitelbírálati díj

Folyósítási jutalék

Kamat(felár)

Törlesztés folyamán

Havonta

Bank

Hirdetmény vagy ügyfélminősítés szerint

Késedelmi kamat

Törlesztés folyamán

Csak ha késés van a törlesztőrészlet fizetésében

Bank

Hirdetmény szerint

Rendelkezésre tartási jutalék

Még nem folyósított összegek után (építési hiteleknél)

Havonta vagy negyedévente

Bank

Folyósítandó összeg valahány százaléka

Előtörlesztési díj

Előtörlesztés esetén

Előtörlesztéskor (kivéve a törvényileg kedvezményes esetekben) 

Bank

Előtörlesztett tőke max. 1-2%-a

Végtörlesztési díj

Végtörlesztés esetén

Végtörlesztéskor (kivéve a törvényileg kedvezményes esetekben) 

Bank

Tőketartozás max. 1-2%-a (kivéve kombinált hiteleknél)

Banki igazolás díja (pl. fennálló tőketartozásról)

Igazolás kikérésekor

Kikérésenként

Bank

Fix összeg, hirdetmény szerint

Szerződésmódosítási díj

Szerződés módosításakor

Módosításonként

Bank

Változó. Lehet fix összeg, vagy a tőketartozás valahány százaléka

Frissítve: 2016.04.28.

Hogyan törlesztjük a hitelt?

 

A hitel havi törlesztőrészlete két részből áll:

Tőketörlesztés: amelynek összegével folyamatosan csökken a felvett hiteltartozás.

Kamat és egyéb költségek: a kamatot mindig az aktuális tartozásodra számolják ki a törlesztés módjától függően. Új típusú (2012 után folyósított) jelzáloghiteleknél a kamaton kívül más kamat jellegű költséget (régen volt például a kezelési költség) már nem számíthatnak fel a bankok.

Jó tudni: Ha az alapkamat változik, a bank is valószínűleg módosítani fogja hiteleinek kamatát. 

Frissítve: 2013.08.27.

Milyen törlesztési módok vannak?

 

Annuitás

Fő jellegzetessége, hogy a futamidő elején a törlesztőrészlet döntő hányada kamat, a fennmaradó kisebb rész pedig a tőke. A törlesztőrészlet kamattartalma azért magas a futamidő elején, mert a kamatot az aktuális fennálló tartozásra számítja a bank.  Ezzel egyenes arányban a futamidő végéhez közeledve folyamatosan csökken a fizetendő kamat mértéke és nő a tőkerész törlesztésére fordított összeg. A törlesztőrészletek minden hónapban szinte azonosak (ha a kamat nem változik; illetve pár banknál évente nagyon csekély mértékben változhatnak a törlesztőrészletek akkor is, ha a hitel kamata nem változik).

Lineáris

Fő jellegzetessége, hogy a futamidő alatt a tőketörlesztés mértéke állandó, viszont a kamatfizetés folyamatosan csökken. A törlesztés kezdetekor a tőke és a kamatrész aránya körülbelül 50-50 százalék a havonta fizetendő törlesztőrészleten belül. Az annuitásos hitellel összehasonlítva előnye, hogy a futamidő végére, összesítve sokkal kevesebb kamatot kell a banknak fizetni, valamint a fennálló tőketartozás összege is kiszámíthatóbb. Hátránya, hogy a törlesztés megkezdésekor a törlesztőrészletek magasabbak.

Frissítve: 2013.09.21.

Mi a türelmi idő?

 

A türelmi idő egy olyan időszak a futamidő elején, amely alatt csak a kamatot és a hitelhez kapcsolódó díjakat kell törleszteni. Ezáltal alacsonyabb a törlesztőrészlet, de a tőketartozás összege nem változik. A türelmi idő jellemzően 6, 12 hónap, de akár 60 hónap is lehet. Számolni kell azonban azzal, hogy a türelmi idő lejártával a törlesztőrészletek magasabbak lesznek, mert a hátralevő időben kell a még fennálló teljes tőkét visszafizetni.

Frissítve: 2013.08.14.

Mi a kamatperiódus?

 

Az az időszak, amely során a hitel kamata nem változhat (függetlenül a jegybanki alapkamat változásától vagy az árfolyammozgásoktól). Ez legtöbbször adott, egy hiteltermék velejárója, tipikusan 3, 6 vagy 12 hónap (de 1, 3, 5, 10 vagy 20 év is lehet), amit a banknak kötelező feltüntetnie a termék jellemzői között.

Jó tudni: Amennyiben arra számítasz, hogy a jegybanki alapkamat emelkedni fog, érdemes olyan hitelt választanod, amelynek kamatperiódusa hosszabb. Ha az alapkamat - várakozásaid szerint - csökkenni fog, inkább rövidebb kamatperiódusú hitelt válassz.

Frissítve: 2016.04.29.